Téli Esték, 1912 (15. évfolyam, 1-9. szám)
1912-11-03 / 1. szám
XV. évfqlyam. A KERESZTÉNY CSALÁDOK LAPJA Megjelenik november, december, január és február hó — minden vasárnapján. Előfizetési ára: I hónapra . . . 2 K — fillér Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos BODKÁBJGÍÁSPÁB. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Arany János-u. 17. sz. A jegygyűrűk nagy számáról irtuk az újságok — a minapában. Nem azon jegygyűrűkről, melyek a vőlegények és menyasszonyok ujjára kerülnek mostanában. Hanem azokról a jegygyűrűkről — ha jól emlékszem 26J—70 jegygyűrűről, melyek egyik nagy, előkelő városban a zálogházba gurultak. Jegygyűrű voll-e mind, a melyekről itt szó van, és egyáltalán ne vegyük-e ezt a számot csak éppen úgy korona számításira: az már egyre megy. A dolog lényege és szomorú érdekessége abban van, hogy ezeknek a gyűrűknek sorsából, zálogházba való jutásukról pompás alkalmat ragad meg egyik fővárosi újság arra, hogy felkiáltson: — íme a szegénység! íme a nyomor! A végszükség. Mikor már a jegygyűrűk is zálogházba vándorolnak. A legszebb kötelék. Emlék. Az ideális záloga a hitvesi egyesülésnek, folytonos együltlétnek. Bubán és örömben való együttlétnek. Hát nem kell ennek a csakugyan szomorúan érdekes jelenségnek csupán érzelmi elemét póznára tűzni. És kiemelni az embertömegből, a szociális tülekedésből. És éppen ebből a jelenségből, ebből a statisztikából bizonyítani, hogy mi időket élünk. Már mint nyomorúságos, pénzválságos, drágasá- gos időket. Mert ez a jelenség nem vezet ám az igazi nyomor, szegénység és szükség, sőt Ínség, meglátására, megállapítására és különösen megértésére. Szorosabb vizsgálat, utánjárással meg lehetne ugyanis állapítani, hogy ezeknek a gyűrűknek nem mindegyik tulajdonosa éppen a legszegényebb. Végső szükségben, nyomorban, Ínségben vergődő. Vannak köztük kétségtelenül ilyenek is. De meggyőződésünk, nyitott szemünk tapasztalata, hogy bizony ezeknek a nagy többségét a ggűrü-tulajdonosokat nem az éhség, nem a nyomor, tehát nem a végszükség vitte a zálogházakba. _ Oh nem! Hanem vitte a könnyelműség. A hamis igények. Kergette a hétről-hétre váltakozó, hogy így mondjuk komédiák, mesterségesen izgató, szórakoztató masinák, cirkusok, színházak, mozik látványosságok, ponyva és fabódék, a vendéglők, a rengeteg kocsmák és egyáltalán azon tultengésben, zsaroló zsarnoksággal teljes igények, mik ma az embereket, nyomorba, szegénységbe, sokszor koplalásokba kergetik. Szegénység, nyomor mindig volt. És lesz is. Van is. Igazán van. Ámde a szegénység, az igazi szükség, a nélkülözés, még a titkos nélkülözések is, hast jelentenek. A zálogházak statisztikája nem mindig hőmérője a társadalom igazi, való nyomorának és szociális szükségleteinek. Vagy igazi nyomor és szükség-e az, ha valamely család például nem juthat el minden héten és minden nemű és rangú látványosságba? Estélyekre, vendéglőkbe. Kabarékba. És ha már zálogházról van szó. hát az a jelenség, hogy például a szatmári zálogház soha uem volt úgy megtelve zálogtárgyakkal, mint ama napok alatt, mig a cirkus csalogatott: ez jelentene nyomort, szociális szükségleteket? A zálogházak igenis beszélnek igazi szegénységről, adatokat nyújtanak megrázó nyomorúságokról. De éppen úgy, sőt jobban hirdetik, igazolják azon okokat, lelki és családi rugókat, mikből a mai szociális élet nyomorúságai származnak. Ezen okok és források pedig mutassanak reá a gyógyító és kiábrándító szerekre. Az 1913-ik esztendő. Az 1913-ik év szerdával kezdődik és végződik. Lálhatató nap és holdfogyatkozás nem lesz benne. Uralkodó bolygó a Vénusz. A farsang /mindössze 29 napig tart, vagyis január 7-től február 4-ig. Husvét igen korán lesz, március 23-án és 24-én. Pünköst május 11 és 12-én, Karácsony csütörtökre és péntekre esik. Vizkereszt hétfőn. Gyertyaszentelő vasárnap, március 15-ike szombaton, Gyümölcsoltó boldogasszony husvét keddjén lesz. Áldozó csütörtök május elsejére esik, Űrnapja máSzatmár, 1912 november 3.
