Téli Esték, 1911 (13. évfolyam, 12-18. szám)
1911-01-15 / 12. szám
TÉLI ESTÉK 5 ■ H HÁZIASSZONY. ■ H A zöldséges pincéket többször át kell nézni s meggyőződni róla, hogy nincs-e baj. Minden alkalommal a rodhadt zöldségféléket ki kell válogatni, nehogy a többit megfertőzze. Vannak igen nedves pincék, melyekben a zöldségfélék nagyon romlanak, az ilyeneket gyakorta — a mint csak az idő engedi — szellőztetni kell, vagy ha erre alkalmas idő nem volna, úgy vigyünk be egy edényben oltatlan friss meszet, a mely a nedvességet magához vonza. Ezen mész azután még meszelésre szintén felhasználható. De vannak tulszáraz pincék is, melyekben a berakott zöldségfélék megfonnyadva, izüket vesztik és használatra alkalmatlanná válnak. Az ilyenek földjét gyakran kell permetezni, miáltal a lég nedves lesz és a zöldség újból életre kap, felfrissül. A helytelen pincekezelés az oka annak is, hogy sok zöldség idő előtt kihajt a pincékben. Ennek a meleg az oka s elejét állhatjuk a gyakori szellőztetés által. Azonban ha már zöldségünk igy kihajtott, iparkodjunk azt vagy azonnal felhasználni, vagy eladás által értékesíteni, mert ez rothad meg legelőbb. Megfagyott bor. A bor megfagyása nincs a borra káros hatással, sőt javul is, vele, mert savanyúságának egy részét elveszti. Ha a bor 0 fok alá sülyed, első sorban zavarodás áll elő, mely zavaro- dást a kivált borkősav okozza. Később kezdődnek a 6 —S C. foknál a jegecek képződni, melyeknek legnagyobb része viz. Ha az ismét felolvad, bizonyos idő múlva a bor magához jön. Egyik borjavitó mód a fogyasztás. Ez olyképen történik, hogy midőn már bizonyos mennyiségű viz kifagyott, a meglévő bort efejtilk s ezáltal kevesebb, de jobb lesz. A megfagyott gyümölcsöt hasztalan engeszteljük fel, nem lesz az már jó, hanem befőtet igenis majdnem olyan jót lehet belőle csinálni, mintha meg se fagyott volna. E célra a fagy^ott gyümölcsöt a nélkül, hogy előbb felengeszteltük volna, megfőzzük s aztán úgy bánunk el vele, mint a befőttek készítésénél szokás. A befagyott, jégvirággal bevont ablaküveget legkönnyebben úgy lehet letisztítani, ha telitett sóoldattal mossuk le, aztán pedig száraz rongyai jól megdörzsöljük. Telitett sóoldat egyszerűen úgy készül, hogy addig rakunk közönséges sót a vízbe mig csak felolvad. Ha már olvadatlan marad a só, akkor leöntjük a rajta levő vizet; ez a telitett sóoldat. A legjobb galambeleség. Télen át a legjobb galambeleség az apró tengeri árpával keverve, mivel igen hosszan tart az emésztés; tavaszszal, illetve nyáron át a tenyészidény alatt legajánlatosabb az apró eleség nyújtása és pedig: gömbölyű árpa, kevés kendermag, köles, repce, muharmag és bükköny. Jó ismertető jel! Miska : Te hevesmegyei vagy, ugy-e Pista ? Pista: Eltaláltad. De mi vezetett erre a gondolatra ? Miska: Hát az a szép fekete föld, — mit a körmeid alatt hordasz. ISMERETEK -TARA. Eljegyzés — a bunyevácoknál. A bácskai bunyevácoknál farsang idején is sok házasságot kötnek, melyet még mindig ősi szokás szerint tartanak meg. Három királyok ünnepére a módosabh gazdák leányai uj ruhát kapnak, mivel igen sokan várják a koszorút. Ez alkalomra az élelmes kereskedő Lyonból, Svájcból a legdrágább hímzett selyem-, bársony-szöveteket hozatja. Sokszor husz-harminc koronát is adnak egy rőf szövetért, melyet aranycsipkével díszítenek. Megtörténik, hogy valamely leány ruhája a mellén lévő arany tizkoronás nyakfüzérrel kétezer korona értéket képvisel. A melyik leánynak nincs uj ruhája, világért se megy aznap templomba. A nagymise egyszersmind a leánynéző; megjelenik rajta nemcsak az ifjúság, hanem a szülők is, különösen az anyák. Megnézik a leányt; a magas, derék termetűnek nagyobb a kelete, mivel bírja a munkát. Otthon aztán megbeszélik a dolgot. Mennyi földjük van? Hány gyermek osztozik rajta ? Hogyan gazdálkodnak ? Milyen hírben állanak ? Ha valamennyi kérdésre kielégítő a válasz, a szülők elhatározzák a házasságot. A legényt nem is kérdik, tetszik-e neki a kiválasztott vagy sem. Többnyire igen fiatal is, alul a katonasoron, mert hát ezt tartják, katonáéknál elromlik a fiú. A legközelebbi vasárnap az idősebb testvér felesége, a menyecske, kocsiba ül és elviszi a leányos házhoz a »rakijá«-t, ez áll egy palack pálinkából, selyemkendőből, piros almából, melybe aranypénz, ezüstpénz és rézpénz van tfízgélve. Ha az ajándékot elfogadják, ez azt jelenti, hogy megkapja a leányt. Ekkor meghívják a legényes házat a »rukoványá«-ra, vagyis eljegyzésre. A szülők és a legközelebbi rokonok jelennek meg. A menyasszony a ház ajtajában, barátnői társaságában csókkal fogadja a vendégeket, a kiket fölvirágoz. Ő maga nem visel virágot, róla a vőlegény húga gondoskodik, aki fejére és mellére tűzi a virágot. Majd bemennek a házba, az öregek asztalhoz ülnek és boroznak. A menyasszony és társnői hátrább ülnek és dalolgatnak. A leendő após többször előszólitja a menyasszonyt, hogy megnézze; ez neki mindig kpzet csókol, ő pedig pénzajándékot dug markába. Éjfél felé jön a vőlegény a pajtásaival és zenével. Most kezdődik a »kóló«, mely igen praktikus tánc; a leányoknak ugyanis nem kell várni, hogy a legények táncra kérjék, hanem körben állnak és akinek csak kedve telik részt vehet a mulatságban. A kézfogó napjától kezdve minden vasárnap a vőlegényes háztól jön valaki, aki a menyasszonyt templomba kiséri és neki pénzajándékot hoz; a kísérőt ott marasztalják ebédre. Délután a leányos háznál kinyitják a nagy kaput, a vecsernyéről odatódul a fiatalság. A vőlegény legénypajtásaival jön tambura- vagy dudakisérettel; eltáncolnak napestig. A menyasszony ily alkalomkor mindig uj ruhában jelenik meg. így tart ez vasárnapról-vasárnapra, mindaddig, mig el nem érkezik az esküvő napja. A csókról. A mi a szívben, az a szájon is. Ez a mondás vezet a legegyszerűbb és legtermészetesebb magyarázatához a csók keletkezésének. A csók eredetéről számtalan monda, százféle rege kering. Egy gyönyörű monda a méhecskére vezeti vissza az első csók történetét. E szerint, a mint Éva egy fa alatt pihent, egy zümmögő méh szállt piros ajkára, a hol mézet sejtett. Kíváncsian előzte meg a méhel Ádám, a ki talán féltékeny is
