Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-11-27 / 5. szám
XIII. évfolyam. Szatmár, 1910 november 27. 5. szám. A KERESZTÉNY CSALÁDOK LAPJA Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos BODHÁROÁSFÁB. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Szatmár, Arany János-u. 17. sz. Megjelenik november, december, január és február ho — minden vasárnapján. Előfizetési ára : 4 hónapra .... 2 K — fillér i ereje már egyik-másik ilyen törvénynek ki- töpddtr mérges'fogatt, .... ... De még mindig van, még mindig marad selég arra, hogy különösen a kisemberekkel szemben valósággal égbe kiáltó igaztalanság | grasszáljon a törvény oltalma alatt, illetőleg bogy a törvény hézagának kihasználásával a - kisember hiszékenységét, járatlanságát kihasz- 1 nálják. Szívós küzdelemmel jutottak oda a jobb J lelkek, a néppel közvetlenül érintkező társa- > dalom, hogy végre a törvényhozás elé került az uj törvény. Az uj perrendtartási javaslat \ 31. I-a. Célja, hogy a kereskedő vigécvilág kalózkodásának véget vessen. A kisembereket oltalmazza és kellőkép megvédelmezze. Ennek az uj javaslat rövid summája: hogy a már ismertetett kivételes illetőséghez való jog csak kereskedővel szemben illeti meg a kereskedőt. Azaz, a kereskedő vevőjét, adósát ott perelheti, a hol az adós lakik. Annak a bíróságnak területén, ahova az adós tartozik. Mérhetlen jelentősége, oltalmazó, védő ereje van ennek a javaslatnak. Sok szó, magyarázat helyett valóságos, tehát megtörtént esetekkel mutatjuk meg mindenkinek, a kiben van lélek, igazságérzet és a nép iránt való parányi szeretet. ★ ★ ★ Lépjünk be például egy budapesti járásbírósághoz. Most éppen egy tömeg pör folyik. Százötven tárgyalás van kitűzve egyetlen járás- biró elé. A felperes egy »irodalmi műintézet«. Bejegyzett cég, tehát egy jogi személy. Mondjuk 150 alperes van megidézve. Vidékről. ' Egy vármegyéből. Egytől-egyig kisgazdák. Miről van szó ? — Vita az uj perrendtartás 31. §-sa körül. — Azt kellett volna Írnom címül: Haic! Mert valójában élet és létharc az, a mit ma a társadalomban, az újságokban és az országgyűlésen a kisemberekért, tehát a nemzet nagy többsége érdekében vívnunk kell. De mert a nagy kérdéshez méltó nyugalommal, az életnek, a szomorú mindennapi életnek nagy tanulságaival, a lefolyt perek szemlélésével akarjuk ezt az ügyet olvasóink elé állítani: azt vetjük fel legelébb: — Miről is van szó?... A kereskedőknek a régi, illetőleg a még most is életben levő, perrendtartási törvény kivételes illetékességi jogot biztosított. Azaz, (hogy ezt a törvénykezési stílust, irás és beszéd módot az egyszerű józan észszel is megértessük) a kereskedőnek joga volt, illetőleg van arra, hogy vevőjét ne annak a vevőnek bíróságánál, hanem ott perelje be követeléséért, a hol éppen akarja, leginkább az ő. a hitelező területén működő bíróságnál. Ez a törvény még a liberális korszaknak szüleménye. Annak a lelketlen felfogásnak egyik hajtása, mely a kisembereket az élelmesek, az egyesek prédájára eresztette. Az, mely a létért való küzdelemben azt a rettenetes elvet érvényesítette minden téren: Verseny — minden eszközzel! Aki mer — az győzi Az nyer. Rettenetes romboló,^h^atása volt ezeknek ^szabad-szellemű“ liberális törvényeknek. A kiábrándult idők és az igazságnak
