Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)

1910-01-16 / 12. szám

TÉLI ESTÉK 7 — Az északkeleti Szövetkezetek Szövetsége mi­nap tartotta György Endre elnöklésével rendes gyűlését. A szövetség titkára előterjesztette a hat hónapi működéséről szóló jelentést, melyből kitűnik, hogy Csenger, Sima, Sóly­mos és Nábrád községekben uj szövetkezetek vannak ala­kulóban. Paposon és Udvariban hitelszövetkezetek alakítása van tervbe véve. A szatmári pinceszövetkezet létesítését ké­sőbbre halasztották. Közbejárt a szövetség, hogy a halmosdi kisgazdák által vásárolt 150 holdas birtokon bekebelezett teher a »Silvánia« román pénzintézettől az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet részére konvertáltassék. — Kossuth Ferenc dajkája meghalt.. Az esztergom- megyei Csév községben Vizkereszt napján meghalt Somogyi Anna százkilenc éves korában. Maga sokszor beszélte, hogy Kossuth Ferencnek a dajkája volt, midőn a Iíossuth-család a 48-as időket megelőzően Tinye községben lakott. Somogyi Anna még néhány évvel ezelőtt is kijárt a mezei munkára. Beteg soha sem volt. Halála előtt való napon, midón szo­kott munkáját elvégezte, azt mondotta a hozzátartozóinak, hogy olyan sejtelme van, hogy másnap meg fog halni és másnap halva találták ágyában. Az elhunytat nagy részvét­tel temették el. — Szerencsétlen család. Megrendítő szerencsétlen­ség érte Blaskó Bálint csanádpalotai lakost, a kinek gyer­mekei kanyarójárvány áldozatai lettek. Először legidősebb 19 éves fia halt bele betegségébe. A mikor az apa elment, hogy bejelentse gyermeke halálát, még útközben utólérte a cselédje s tudatta vele, hogy meghalt a másik 17 éves fia is. Alig hogy a szülők két gyermekük temetéséről vissza­tértek, már másik kél gyermeküket is halva találálták. — Automobil a Hortobágyon. Egy fővárosi vállal­kozó engedélyt kért és nyert arra, hogy Debrecen és Be­rettyóújfalu között naponkint közlekedő automobiljáratot létesíthessen. A Hortobágy méla, szűzi csöndjét tehát ezen­túl a kolompszó mellett a motor pöffőgése fogja megza­varni és elnyomja a karikás pattogását, meg a kolomp szagát. — Föld alá sülyedt kórház. Rémes katasztrófa ! történt a karintiai Raybl bányatelepen. A városka szélén álló kórházat elnyelte a föld. A régi épület alatt húzódnak el a Henckel - Donnersmarck grófok ólombányái. Az alá­aknázott föld beomlott és közel félszáz méter mélységbe zuhantak a kórház falai. A kórház elsülyedése egyike volt a legrémesebb ka­tasztrófáknak. Anton R. vendéglős, akinek korcsmája a kórház tőszomszédságában van, igy beszéli el a pusztulást: — Fél egyre járt, mikor a szerencsétlenség történt. Kinéztem a vendéglő ablakán és rémülten vettem észre, hogy a kórház eltűnt, nincs sehol. Az ijedtségtói földbe gyökeredzett a lábam, aztán kirántottam az ajtót és rohan­tam a katasztrófához. Közelebb érve a kórházhoz, a falak egy része még kimeredt a mélységből és ijesztően rengett az egész épület. Lábam alatt egyfolytában tartott a dübör­gés s azt hittem, földrengés van. Láttam Veszély orvos fe­leségét az egyik ablakban, a félelemtől Őrültnek gondol­tam. Karjai között tartotta csecsemő gyermekét. De ugyan­abban a pillanatban sürü füstfelhó burkolt be mindent és az egész kórházépület eltűnt. Nem tudtam elképzelni, hogy mi történt. De gondolkozni se voltam képes, mert ugyan­akkor a kórház épületének egész előfala bedőlt és csak a három fófal állott még. Ami berendezés a kórház termei­ben és a lakásokban volt, eltűnt a mélységben. A falak is­mét ingadoztak s minden pillanatban attól lehetett tartani, hogy az egész épület a mélységbe zuhan. Csak egyetlen egyszer hallottam segélykiáltást a mélységből. — Nagy kor. Özvegy Papp Jánosné, született Orosz Mári meghalt Görbesden száztizenöt éves korában. Mint kis leány anyjával résztvett az inzurrekciőban. Az apja ugyanis a császárvárosiakhoz volt besorozva és az anyja utánna ment Győrbe, a hová magával vitte a tizennégy éves Máriát is. A leányka anyjával együtt francia fogságba került. A nagy kort megélt asszonynak temetésén harmincegy unokája vett részt. — Nagy hideg Amerikában. A hideg még mindig igen tartós Amerikában. Két nappal ezelőtt néhány fokkal zérus fölé emelkedett ugyan a hőmérséklet és zuhogott az eső, de a rákövetkező éjszakán hirtelen —26 C°-ra sülyedt a hőmérő és reggelre az egész város úgy festett, mintha üveggel vonták volna be. A járás szinte lehetetlenség volt tükörsima utcákon. Aki mégis kimerészskedett az utcára, az csak négykézláb tudott előbbre jutni. Sokan korcsolyát csatoltak föl s úgy mentek dolguk után. A kocsiforgalom teljesen szünetelt s a villamos is csak nehezen tudott köz­lekedni. Aznap igen sok baleset történt Newyorkban. A kórházakba több mint ötszáz embert szállítottak be, a kik többnyire karjukat vagy lábukat törték el. Hárman olyan szerencsétlenül estek el, hogy holtan terültek el a sikos utón. Vasárnap néhány távirat azt jelentette, hogy a szo­katlan nagy hideg következtében sok ember megfagyott. A vasúti forgalmat számos helyen megszüntették. — Vége az ingyen lapnak. Vannak a lapoknak előfizetői, akik sokszor esztendőkön át is szívesen elfogad­ják a lapokat, de mikor a becses előfizetőt utólagosan fel­szólítják tartozásainak kiegyenlítésére, akkor azzal all eló, hogy ó meg se rendelte soha a tápot. A királyi Kúria most az ilyen előfizetőkkel szemben kimondta, hogy mindenki, aki huzamosabb ideig elfogadja a neki postán kézbesített lapot, annak árát még akkor is meg kell fizetnie, ha a lapot nem rendelte meg. Még érdekesebb az Ítélet ama ki­jelentése és megállapítása, hogy az ilyen perekben nem. az adós lakhelyén levő bíróság az illetékes, hanem az, amely ott van, ahol a lapot készítik, vagy postára adják. Vicnrávni rp^plr! Kérjük lapunk azon barátait’ V lgj UCDot/n.. kik még előfizetésüket nem újították meg vagy talán az 1909. évről is hátralék­ban vannak, szíveskedjenek az előfizetést, illetőleg utó­fizetést posta fordultával beküldeni. Ezentúl csak azoknak küldjük lapunkat, akik azt nemcsak megrendelik, de már előfizetésüket be is kül­dötték. A Téli Esték előfizetői a következő négy hónapra t. i. márc. ápr. május, junius hónapokra is előfizet­hetnek két koronával. Ennek fejében e négy hóra kapják a Magyar Földmivelő népújságot, mely tartal­mára nézve épp oly gazdag, mint a Téli Esték. A nagy munkaidő alatt (julius, augusztusban) lapunk szünetel, mint azt előre hirdettük. Szerkesztőség. ■ Bi E«YKÖL.«ÍSRÓL. a ■ Állatvédelem. — Ugy-e mamuka, jól kell bánni a macskával is? — Igen, fiacskám. — Akkor hát nem baj, hogy odaadtam neki a tejfelt, amit hozattál ugy-e? * A leány mint váltó. A leány mikor bálba megy, alapjában véve nem más, mint egy látra szóló váltó. Az anya a kibocsátó, a táncos a forgató, a táncosnő a forgatmány — ha nincs hozomá­nya ... üres forgatmány. Az a táncos, a ki a szupé-csárdás második felét átengedi, az engedményező. A mama figyel meztetése, hogy elég a táncból, az óvás. A csók a leány vállán a hátirat... Végül a mama uszálya a toldat... * Biztatás. — Mikor fizeti már meg a tartozását ? — Meg fogom fizetni. Becsületes ember vagyok én. Megfizetem, még ha lopnom kel­lene is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom