Téli Esték, 1910 (12. évfolyam, 11-18. szám, 13. évfolyam, 1-10. szám)
1910-11-27 / 5. szám
TÉLI ESTÉK 5 vonandó be, de az elgömbölvitett szegletekben egyesülő függélyes veremfalak csupaszok maradnak. A répa felaprózva s pelyvával keverve jön a verembe. Megfelelő arány az, ha öt-nyolc kosár répára egy kosár pelyvát számítunk. A munka könnyítése végett a répavágót úgy állítjuk a verem hosszának közepetájára, hogy a kettő közé néhány deszkát fektethessünk, melyeken a pelyvával való keverést eszközöljük. Rétegenként is lehetne e két takarmányt a verembe rakni, de akkor lemezzé ragadna a pelyva össze s ebből izéket hagynának az állatok. Ha a verem megtelt, egy méter magasan úgy rakjuk a répát föléje, hogy lehetőleg függélyes falakat alkosson s azután lapos tetőszerüen. A kiálló répára előbb egy szalmaréteg s erre legalább hat tized méter vastag földtakaró jön. A répa a berakás alkalmával természetesen folyton tiprandó, a mi különösen a falak mentén fontos. Ha ökrökkel tiportatjuk, néhány emberrel is kell tipratnunk, mert az ökrök nem képesek közvetlenül a verem falai mentén járni. Ha a répavágás és berakás szaporán történik, minden 4—5 négyzetméter alapfelületre egy (fentebbi vermünkre 7—8 embert kell számítanunk, de ha ökrökkel is tiportatjuk, kevesebb embert. Később még csak arra legyen gondunk, hogy a répa ülepedése folytán a földtakarón keletkező repedések és mélyedések betömessenek. Az őszi ültetésről. — Sokan azt magyarázzák, hogy a fákat, cserjéket és rózsabokrokat legjobb ősz- szel elültetni, mig mások tavasszal végzik ezt a munkát. Ha a természet ősszel pihenésre tér s a fák és csérjék nedvkeringése megszűnik, megkezdődhetik az át- és elültetés ideje. Azok a fák és bokrok, amelyeket ebben az időben ültetnek el, sokkal jobban vernek gyökeret és életerejük sokkal nagyobb, mint azoké, amelyeket tavasszal ültetnek el. A nedvkeringés ugyanis már januárban ismét megindul s a nap melege uj életre kelti a vegetációt. Az ujjonnan elültetett fa vagy cserje most zavartalanul kezdheti meg életműködését. Ha az ültetést tavaszra hagyják, amikor már minden fa és bokor hajt és rügyezik, akkor a nedvkeringést mesterségesen visszaszorítják és az életműködést hosszab időre megzavarják. Ezzel nemcsak gyengítik a növényt, hanem életrevalóságát csökkentik. Mindenki tapasztalhatja, aki érdeklődik a kertészet iránt, hogy az ősszel ültetett fa és bokor tavasz ébredtével erőteljes rü- gyezésbe kezd, mig a tavaszkor ültetett fa vagy cserje sokszor május végéig is sínylődik csak lassan fokozatosan tud életre kelni. Hol az igazság ? Két perlekedő aszony ment a falusi bíróhoz, hogy igazságot tenne köztük. Biró uram éppen be volt kissé mosza- tolva, de azért nagy türelemmel hallgatta az egyik asszony panaszát. Mikor aztán ez elvégezte, kimondotta az Ítéletet: — Igaza van. Most a másik asszony is megkezdé mondó- káját s mikor bevégzé, a biró meghozta erre is az Ítéletet: — Kendnek is igazsága van. Hallotta ezt a biró asszony felesége, oda megy urához, meghúzza gérokját és oda szól: — Ne Ítéljen most kigyelmed, hiszen be ve kaparászva. A biró hátra fordul, megpederi bajuszát s oda szól az asszonynak: — Kendnek is igaza van. A kolera és & viz. Irta : Praisz Hugó egyetemi tanár. A nép számára átírta bgr. IV. Hát igen — a viz. Bizony, a viz a kolerának gyakori és kezes terjesztője. Miért, mert azért, hogy a vízbe jutott kolerás anyag a vízben elszéled. A folyóvizek meg éppen magukkal sodorják az elszé- ledt részecskéket. És igy messze távolságra is elhordják. Már tudjuk, hogy, a koleracsirák vizekben napokig, sőt hetekig élve maradhatnak. A víznek ivása, vagy víztől nedves élelmiszerek evése kolerát okozhat. Az eddigi vizsgálat alapján megállapított kolera esetek kivétel nélkül a Duna medrére szorítkoznak. Alig szenved kétséget, hogy az első és következő kolera betegek nyers Duna vizet ittak. És ez által, a Duna vize által fertőződtek meg. A viz tisztasága, megválogatása tehát az egyéni és közvédelemnek is jelentős kérdése. (Folyóvizet nem szabad inni. És csak vegy- vizsgálaton átment kut-vizet kellene fogyasztani.) *■ íme egyszerűen, világosan adtuk elő azon módokat, mikkel minden egyes egyén, ember védheti magát. Az egyesek védelme a köznek legbiztosabb védelme. Mi a teendő tehát, ha valahol, valamelyik városban vagy helységben a kolera bekukkan ? Mindent, a mit házunkon kívül megérintünk (pénz, közlekedő eszközök, kilincsek) és minden anyagot, amit házunkba hozunk gyanúsnak kell tartanunk. A védekezés aranyszabályai rövid-velősen a következők : A kezünket étkezés előtt alaposan mossuk meg és minden kívülről beszerzett olyan tárgyat vagy élelmicikket, a melyről nincs kizárva, hogy kolerás anyaggal közvetve vagy közvetlenül érintkezett tegyünk ártalmatlanná. A kolerára gyanús anyagokat, tárgyakat aránylag könnyen, különös munka vagy költség nélkül lehet ártalmatlanná tenni, mert a kolera csirái nagyon kevésséellentállóak. Nemcsak sütés-főzés pusztítja el őket azonnal, hanem csekélyebb hőfokon is hamarosan elhalnak. 80 C. fokon például már néhány perc alatt elpusztulnak. Az égő tűzhely sütőjébe helyezett kenyér, sütemény, vagy egyéb tárgyak felületén tapadó koleracsirák 5—15 perc alatt ártalmatlanná vannak téve. Egyébként is a kolera baktériuma kevéssé sziA legjobb minőségű háztartási és gazdasági cikkek, hamisítatlan jó Italok a legkedvezőbb árakon a fogyasztási szövetkezetek utján szerezhetők meg. A melyik faluban fogyasztási szövetkezetei akarnak létesiteni, a mozgalom kezde- . ,r .... ményezői forduljanak útbaigazításért a ..........--- ■ ........ „H ANGYA“, a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, ■■ "------ BUDAPEST. ........................=■ Kö telékéhez ma már több mint 600 fogyasztási szövetkezet tartozik, a melyek mind jó eredménynyel működnek. KÖZEGÉSZSÉG.
