Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1909-12-25 / 9-10. szám
TÉLI ESTÉK 15 — Hány levelet kapnak az uralkodók ? A Matin- nek egy statisztikája szerint a legnagyobb levelezése a pápának van. Minden napra átlag huszonkétezerhétszáz levél, csomag és újság esik. Nagyon jelentékenyek hát azok a hivatalok, a melyek a postát elintézik és nem kevesebb mint negyven titkára van e hivataloknak. Átlag ötszáz levél esik minden titkárra, a mi még elég munkát ád. A második a sorban VII. Edvárd király, a ki vagy háromezer újságot és ezer levelet kap naponkint. A cár s a német császár csak vagy hatszáz levelet kap egy nap, Vilmos császár, nemkülönben VII. Edvárd, a levelek túlnyomó részét mind maga olvassa el, elolvassa a válaszokat is mind. Az olasz király ötszáz levelet kap naponkit, a mi királyunk háromszázat és Vilma királyné ötvenet. — Megható kettős temetés. Csanádpalotáról Írják, hogy amikor a minapában dr. Nagy Sándor képviselő beszámoló beszédét tartotta, szomorú menet akasztotta meg néhány pillanatra az érdeklődést. Egy öreg házaspárt vittek a temetőbe, Halasi Gábor és nejét, akik a véletlen folytán egy napon haltak meg és mind a ketten 78—78 évesek voltak. Utolsó Útjukra nagy részvét kisérte őket. — Tragédia a sirdombon. Lőcséről Írják, hogy Lán- dok szepesmegyei községben, a maga nemében páratlan szerencsétlenség történt. Gallik Jánosné kedden a temetőbe ment. hogy elhalt férje sírjára koszorút helyezzen el. Bán- kódásába elmélyedve, észre sem vette, hogy időközben óriási szélvihar keletkezett, amely egy jegenyefát derékban tört ketté. A letört rész éppen az asszonyra zuhant és agyonütötte. — Halott, a ki vitát dönt el. Tavasszal történt, hogy Luzsán községben egy napon Aslori János fiatal gazda felesége és Lupcsó Istvánné meghaltak. Mindkét halottat eltemették és jeltelen sirhalom domborult föléjük. Elérkezett az idő, hogy Astori emléket akart állítani felesége sírja fölé. Ki Írhatja le azonban meglepetését, mikor azon a sirdombon, a mely alatt felesége pihent, Lupcsó Istvánné sírkövét már felállítva találta. Astori követelte, hogy Lnpcsó Istvánné sírköve eltávolíttassák, amit Lupcsó nem akart engedni. A vitás sirt, fel kellett ásni és ekkor kitűnt, hogy Lupcsóné fekszik a hantok alatt, nem pedig Astoriné. — Vizbefult gyalogposta. Zilahról Írják, hogy Gecző István levélhordó, a ki az egregyvölgyi kőszénbánya társa- J Ságnál volt alkalmazásban, Karikáról elment Farkasmezőre, a postára. Már estére járt az idő, mikor a postával hazafelé ballagott, a rövidebb utat választotta, mely az Egreg'y-pa- takon át vezetett. Amint a patakon átvezető keskeny padlón át akart haladni, egyensúlyt vesztve, megcsúszott, fejjel lefelé a vízbe bukott és belefuladt. Másnap az arra járó emberek találtak rá. — Lelketlen juhászok. Temesvárról Írják, hogy Ma- ! gyarittebe község határában borzalmas eset történt. Ökrös István negyvenöt éves napszámos ugyanis átment Fényből Magyarittebére munkát keresni. Egész nap járt-kelt, azon- j ban munkát nem tudott kapni s igy estefelé megindult hazafelé. Már sötétedni kezdett, mikor a Szerbittebe határában fekvő legelőre ért. Itt történt azután, hogy a magánosán bandukoló embert a közelben legeltető juhászok kutyái megtámadták. Ökrösnél még csak bot sem volt, araelylyél védekezhetett volna. A juházok nagy mulatságukat lelték a szerencsétlen ember kínos helyzetében s nemhogy elszóli- tották volna a kutyákat, hanem még inkább ráuszították azokat Ökrösre. A kutyák a lelketlen juhászok uszítására Ökröst a szó szoros értelmében félholtra marcangolták s a szerencsétlen embert önkívületi állapotban, haldokolva szállították Magyarittebére. A lelketlen juhászok ellen a hatóság megindította a vizsgálatot. — Biró és a falu bikája. Biharillye község lakossága terjedelmes panaszt adott be a község másodbirája, Roxin Tógyer ellen. A lakosság a panaszban Roxint izgága, részeges természetű embernek mondja, aki nem képes fen- tartani a bírói tekintélyt. Valóságos réme a falunak. Volt már rá eset, hogy mint biró, töltött fegyverrel jelent meg a lakodalmas ház előtt és ott lövöldözött, majd a lakodalmas nép közé ment és lelövéssel fenyegetve mindenkit, kizavarta a lakodalmazókat. A múlt hónapban estefelé ment haza, amikor épen a tehéncsorda is ment. A biró a csorda közé ment és kiválasztva a bikát, azt bosszantani kezdte, mire a különben szelíd állat a bírót szarvai közé vette és egyideig a levegőbe vive, a földre teperte s meptaposta. A biró kihevervén a fájdalmakat, a bikát, mely őt mint bírót a község lakossága és a tehenek láttára oly csúfosan megszégyenítette, a piacra hajtatta és eladta. Azóta a község apaállat nélkül van, ami nagy veszteséget jelent a gazdaközönségre. A följelentők kérik az alispánt, hogy szabadítsa meg őket a bírótól. Ki az okosabb? — Az ut közepén összeütközik két szekér. Az egyiken ülő öreg kocsis rárivall fiatal kollégájára: — Te akasztófára való, hát miért nem tértél ki? — Mert azt hittem, hogy kend lesz az okosabb. eh bb eb HÁZIASSZONY, ns am ma mám Bográcsos ürühus. Egy egészen elzárható edényt béleljünk ki káposztalevéllel, utána egy réteg hámozott nyers burgonyát szeletekre metélve rakjunk rája, erre a jól kivert és megsózott, borsolt ürühust, reája ismét káposzta leveleket, erre meg burgonya karikákat s ismét egy réteg hússzeletet s igy tovább. Hogy a káposzta levél le ne égjen, az oldalfal közzé öntsünk pár kanál vizet s kevés zsírt, aztán két órán át pároljuk benne, mire készen van s tálalhatjuk. ♦ f Szappan főzés. 5 kiló zsiradékhoz íl/s kiló lugkő, 15 liter viz és 1 meszely só szükséges. A vizet jól fel kell forralni a lugkővel, mindaddig mig a lugkő el nem olvad. Mikor elolvad a lugkő, akkor bele kell tenni a zsiradékot és 3 óra hosszat hagyni lassan főni. Két és fél órai főzés után a sót is bele kell tenni. Mikor már 3 óra hosszat az igy összetett anyag főtt, akkor egy hosszúkás ládába ki kell szedni. Szükséges, hogy a láda a feneke ki legyen több helyen fúrva (lyukasztva) és vizes rongy legyen beletéve. Ha fele zsiradékot használunk a főzéshez, akkor természetesen a többi anyagnak is csak felét kell venni. * A füpecsét eltávolítása a ruhából. A fűpecsétet úgy kell eltávolítani, hogy amoniák pecsét- tisztitó vízben a foltos ruha részét kimossuk. Ha a szövetet nem lehet dörzsölni, akkor többrétű itatóspapirost mártunk az amóniákba s ráhelyezzük a pecsétes helyre, mely nedves itatóspapiros fölé pedig száraz itatóspapirost borítunk, amit valami nehéz tárggyal le kell préselni. Ha ilyen nehéz préselő nincs kéznél, megteszi a vasaló is. A vasalóra jól rá kell nehezedni s egy-kétszer ide-oda húzogatni kell az itatóspapiroson, mire a folt is hamar eltűnik. Városi asszony falun. Falusi asszony: Haza kell mennem, sok dolgom van, mert ma disznót öltünk. Városi asszony: Mit? egy egész disznót ölet egyszerre!?
