Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1909-12-25 / 9-10. szám
TÉLI ESTÉK 9 hallotta, hogy nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek, elhatározta, hogy megteszi a haranggal való utazást. Fölment a késmárki toronyba, az öreg harang ütőjéhez kötötte magát. Egyszerre nagy rázkódást érzett és mintha kirepülne a toronyból, de eszméletét vesztette; nem is nyerte előbb vissza, mig őt a sekrestyés Rómában föl nem költötte. Kupeczky csudás története nagy feltűnést okozott az örökvárosban, kardinálisok is feszült érdeklődéssel hallgatták különös útja rajzát. A monda szerint a kérmárki diák Rómában maradt, gyorsan boldogult és szép hivatalra tett szert. Ezt az utat a következő cimü munka mondja el: Vulpius »Zwo wundersame História am Hungarn« Nagyszeben 1682. Szegeden is él az a hiedelem, mint sokhelyt a hazában, vagy legalább az a mondás, hogy a harangok nagycsütörtökön Rómába mennek és nagyszombat reggelén térnek haza. E hiedelem igazságának kipuhatolására nem egy nagypénteken gyújtottak már föl Szegeden viskót, hogy félreverés kedvéért helyt állnak-e a harangok ? Lőcséhez közel a Menedékkő romnak kis ■ db GAZDÁK VILÁGA, eb eb A közlegelö és a községek. A mezőgazdák kialakult véleménye szerint a közbirlokossági, illetőleg a volt úrbéres legelőket mielőbb meg kell váltani és községiekké átalakítani. Erre nézve igen tanulságos véleményt olvashatunk az Omge hivatalos lapjában, a »Köztelek«-ben. Mindenek előtt kiemelik, hogy a községi legelőkre vonatkozólag lassankint megszűnik az igazságtalanság, hogy csak azok legeltethetnek a községi közös legelőkön, kik földadót fizetnek, mert ma már min- ben községi lakosnak szabad egy fejőstehenet és saját használatára nevelt sertést, a megállapított legeltetési dij fizetése ellenében, a közös legelőre kihajtani. Ez igazságos is, hiszen minden községi lakos hozzájárul a közterhek viseléséhez. A földmivelésügyi miniszternek egy két évelőtti rendelkezése szerint legelő-alapot kell létesíteni. Ennek az alapnak célja, hogy abból a legelő javíttassák, karban tartassák. A legelőrendtartás ezen intézkedése, hogy legelőalap létesiltessék s abból fedeztessenek a legelő összes költségei, a községi legelőre is vonatkozik. Csakhogy ezen legelők mint községi vagyon szerepelnek s az azokból befolyó jövedelem elsősorban a község másnemű szükségletének kielégítésére fordittatik s csak a maradék jut az eredeti célra. A legelőkről külön számadás csak ritka helyen vezettetik, az rendesen a községi háztartás költségvetésében szerepel. Ennek oka az, hogy a legtöbb község pótadóval küzd s igy nem csoda, ha a legelők jövedelme elsősorban másfelé fordittatik. Mivel igy a legelők hgye igen gyenge lábon áll, módot kell nyújtani az államnak arra, hogy a községek által állami célokra fordított kiadások megtéríttessenek s a legelők jövedelme felszabadulva, eredeti céljának megfelelően lenne felhasználható. Ugyanerre kell gondolharangján két község keveredett viszályba; mind a kettő azt erősítette, hogy a harang az ő határában van. El is jött érte az egyik, hogy hazavigye, de a toronyból kiemelt harangot huszonnégy tulok sem bírta helyből kimozdítani; eljött a másik és elég volt két kis boci az elvitelére. így tett tanúságot arra a harang, hol a határ. E harang eredetéről úgy szól a rege, hogy a tatárok elől az ostromolt menedékkői szerzetesek minden harangjukat a kolostor kútjába merítették, de a legnagyobbik fölakadt. Utóbb csak is ez az egy volt onnan kiemelhető és ma Káposztafalu tornyában hívogatja hangos szavával a hívőket. A kis szolgáló. A Juli szolgáló megbetegedett. Éppen karácsony előtt. Az anya aggódott. Éppen most, mikor a karácsony érkezik, leszünk cseléd nélkül. Piroska hallgatja ... hallgatja ... Egyszer csak oda megy mamukájához és igy beszél. — Ne busulj mamuka. Én leszek a Jézuska szolgálója. És kezébe vette a seprüt, hogy tiszta legyen a szoba, ha a Jézuska érkezik. nunk akkor is, hä a közbirtokossági legelők megváltatnak. Ha tekintetbe vesszük, hogy egyes községekben milyen tekintélyes a legelőből befolyó jövedelem és ezzel szemben mily csekély a kiadás, megérthetjük, miért oly elhanyagoltak a legelők. Ugyanezen okból történik aztán, hogy a városok és községek is folyamodnak államsegélyért a legelőjaviláshoz, hol a legelők évi bevétele 15—20.000 koronát is meghalad. Mivel a legelők javítására pénz nem jut, a községek ezen célra a közmunkák egy részét veszik igénybe. Azonban ennek vajmi kevés látszatja van, mert elsősorban nehéz a közmunka kirendelése, munkába állítása és főleg a rendelkezés. Sokszor 10 óra is elmúlik, mig a munkások kijutnak a legelőre és 4 óra felé már hazaigyekszenek. Aztán milyen anyag ? Aggok, gyermekek, a falu szegényei és cigányaiból kerül ki a létszám, nyáron egyáltalában nem kapható, csakis őszszel és télen, mikor úgyis rövid a nap. Ilyen munkában nincs köszönet, maradjon csak a közmunkás az utak javításánál, a legelőre pedig napszámosokat alkalmazzunk. A kormány pedig gondoskodjék arról és segítse a községeket ahhoz, hogy a községek legalább a közlegelő jövedelmeit fordíthassák a legelők javítására és karbantartására. * Esterházy herceg1 a kisgazdáknak.’ Esterházy Miklós herceg több sopronvármegyebelFbirtokát parcellázni fogja; jelenleg a babóti uradalom parcellázása körül folytatnak tárgyalásokat a herceg megbízottai és legközelebb több községgel kötik meg a parcellázásra vonatkozó szerződéseket. A községek között van Kapuvár és Szili is. Figyelmeztetés. Pályaőr (a tót napszámoshoz): Hé Janó, ne tátsd a szádat ott a sineken, a mozdony- vezető még alagútnak találná nézni.
