Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1909-12-19 / 8. szám

4

TÉLI ESTÉK

Mindenek előtt Bull Johnt kereste föl, aki nem volt ekkor a legjobb kedvében.

Ekkor a szultán kinyilatkoztatta, hogy egyenest hozzá jött, mint a legboldogabb halandóhoz.

Bull John erre sejtelmesen mosolygott s egy gvinát dobott a szultánnak :

— Ez a legutolsó gvinám, menj és vásárolj rajta egy inget magadnak!

A szultán megilletődve nyujtá vissza az aranypénzt és igy szólt:

— Hiszen éppen inget keresnék, de a saját ingedet.

Bull John azonban nem akarta elérteni.

Ö Boldogtalansága tehát tovább kullogott nagy szomorúan s átment Bull John húgához, Peg ifju- asszonyhoz.

— Vájjon te, szép Peg, boldog vagy-e?

Hanem a szép Peg válaszából is kitűnt, hogy

náluk is fordul elő kisebb-nagyobb hiba — a kréta körül.

Ő Boldogtalansága most végtelenül nagyot fohászkodva Írországba utazott.

Itt végre talált egy boldog embert. Ez az igazán boldog ember Paddy volt, Bull Johnnak unokabátyja, ki a kemény bánásmód miatt kissé makrancos és nyakas emberré vált ugyan, de azért mégis boldog volt — krumplis tálja mellett is.

— Megvan! kiáltott a szultán várakozó szolgáinak, fogjátok le, s húzzátok le az ingét.

Hanem hát szegény Paddynak — nem volt inge.

ő Boldogtalansága ugyanis nem gondolt arra, hogy ing nélkül is lehet boldog az ember.

Deák Antal.

Van e csúnya nő a világon ? E kérdést Mark Twain, a hires humorista egészen amerikai módra: kis- hirdetés után oldotta meg. Az első hirdetése úgy szólt, hogy keres fiatal, független, elmés gazdasszonyt; a főfeltétel azonban, hogy a jelentkező szép legyen. Negyvennyolc óra alatt kétezerháromszáztizenhat ajánlatot kapott. Második hirdetésében komoly, megállapodott gazdaasszonyt keresett, akivel esetleg házasságra is lépne, de elengedhetetlen föltétlenül kikötötte, hogy csak csúnya nő ajánlatára reflektál. Három hétig mindennap szorgalmasan eljárt a lap kiadó- hivatalába, de erre a fölhívásra egyetlenegy nő sem jelentkezett. Ebből tehát Mark Twain azt következteti, hogy nincs nő, aki csúnyának tartja magát.

Milyen a jó gyermek?

1. A jó gyermek szereti az Istent, mert tudja, hogy ő ami legjobb atyánk, akitől minden áldás jő.

2. A jó gyermek szereti szüleit, mert tudja, hogy ők szülték, ők dolgoznak véres verejtékkel értük. És náluk nélkül a legszánandóbb sorsra, az árvaság szomorú kenyerére jutnak.

3. A jó gyermekek szeretik testvérüket, mert tudják, hogy ezzel legnagyobb örömet okoznak édes szüleiknek.

4. A jó gyermekek nem civakodnak, mert tudják, hogy ez a legcsunvább dolog a világon.

5. A jó gyermebek szerények. Nem követelők. Inkább segítenek szüleiknek azzal, hogy lemondok és megelégesznek a létezőkkel.

6. A jó gyermekek szorgalmasak, jó viseletüek,

mert tudják, hogy e nélkül nem lehetnek jó gyermekek. Tanitb bácsi.

I HDB GAZDÁK VILÁGA. ■■ ess mBBS

A kivándorlás gazdasági okai.

A nép közt azzal izgatnak a földesurak ellen, hogy a nagybirtokok, különösen a kötött nagybirtokok Okai a kivándorlás emelkedésének. Nézetünk i szerint ezt csak parcellázással lehetne megállapítani.

Kiváló agrárpolitikusunk, Buday Barna orsz. képviselő egy igen figyelemreméltó és érdekes tanulmányt dolgozott ki, amelyben statisztikai adatok alapján kimutatja, hogy éppen ellenkezőleg, a nagy- | birtokok vidékéről kevesebb a kivándorlás, mert ott állandó, jó keresetet talál a munkás.

Tanulmányának eredményét a következőkben összegezi :

1. A kivándorlás következtében munkáshiány állott elő és emiatt a munkabérek jelentékenyen emelkedtek, anélkül, hogy azután az emelkedett munkabérek visszatartó hatást fejtettek volna ki.

2. Akár az egyes éveket, akár az egyes vidékeket tekintsük, azt tapasztaljuk, hogy a kivándorlás nem igazodik az alacsonyabb, vagy a magasabb munkabérekhez.

3. A munkáskereseti viszonyok a nagybirtok vidékeken aránylag kedvezőbbek, mint a kisbirtok vidékeken.

4. A kivándorlás a nagybirtok vidékekről aránylag kisebb, mint a kisbirtok vidékekről.

5. A kivándorlás hólapdaszerüen fokozódik. Általában minden vidék kivándorlóinak száma szorosan összefügg az ugyanazon vidékről már kiván- dorlottak számával.

A kivándorlás oka tehát nincs összefüggésben a munkabérviszonyokkal, hisz amióta a mezőgazda- sági munkabérek 50 százalékkal emelkednek, azóta a kivándorlók száma megkétszereződött. A kivándorlás egyáltalán nem igazodott az alacsony, vagy magasabb munkabérek szerint. A gyors vagyonszerzés lehetősége csábítja a kivándorlók legtöbbjét Amerikába. Az a rengeteg összeg, amennyiben évente kerek kettőszázötven millió korona megtakarított pénz érkezik Amerikából Magyarországba, csábítja a kivándorlókat hólapdaszerüen fokozódó kivándorlásra.

Buday Barna kimutatja, hogy a mai viszonyok szerint éppen a nagybirtokban van a legtöbb megkötő erő, mert ezek a legmagasabb munkabéreket fizethetik s ezenkívül a föld részes müvelhetésével lehetőséget adnak a haszon-állattartásra, ennek az állattartásnak pedig döntő jelentősége van a munkáscsalád háztartásában. A törpe, elaprózott birtokokon nem képes a földmives és munkáscsalád megélni. Innét történik a legtöbb kivándorlás.

Parcellázásokkal tehát, melyek legfeljebb néhány kétes értékű kisbirtokos existenciát teremthetnek, nem lehet orvosolni a bajt. Végül Buday Barna a mezőgazdasággal foglalkozó nép jóléte emelésének elsőrendű feltétlenül a következőket állítja: 1. a nép gazdasági nevelését; 2. az állattenyésztés érdekeinek megóvását és virágzóvá tételét; 3. úgy szociális szempontból, mint általában a mező- gazdasági haladásra nézve károsnak ítél a bizottság