Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1909-11-28 / 5. szám
8 TÉLI ESTÉK nók. Vécsey Miklós báró. Meszleny Pál, Meszleny Péter, Boda Sándor. Terítékre került mintegy 2000 darab fácán. 1 drb bagoly és 1 drb róka. A vadásztársaság Zichy Ráfael gróf kastélyában talált magyaros vendégszeretetre. — Damjanich Jánosné — kilencven éves. A szabadságharc hős tábornokának özvegye, Damjanich Jánosné, e hó 17.-én töltötte be életének kilencvenedik esztendejét. Ebből az alkalomból az ősz matróna hozzátartozói családi körben ünnepelték születése napját. Ennek az ünnepnek fénye és melegsége azonban a családi kör tűzhelye mellől az egész országra és az egész magyar társadalomra szét- sugárzik, a mely Damjanich Jánosnő alakjára a tisztelet és kegyelet érzésével tekint föl. A kilencven éves nagyasszonyt megható példaképpen zárta szivébe a nemzet, mint a magyar nőnek és hitvestársnak szinte fönséges megszemélyesítőjét. Ö maga, éveinek számát feledtetve, ma is kiveszi részét úgyszólván minden hazafias társadalmi mozgalomból s fáradságot nem ismerve szolgálja a nemzeti törekvéseket. — Tél a felvidéken. Az ország minden részéből Írják, hogy a tél beállott s mindenütt fagy és havazik. A szepesmegyei Magurahegységben a tél teljes szigorúságával köszöntött be. Pár nap óta oly nagy hó esett, hogy szánnal közlekednek. Tegnap éjjel 10 fok Celzius volt a hőmérséklet s oly nagy vihar dühöngött, hogy az erdőben több száz fenyőfát döntött ki gyökerestől. — A Vág régi medre. Komáromban a csatornaépítésnél érdekes leletre bukkantak. Ásás közben a föld színétől 5—6 méter mélységben megtalálták a Vág folyó régi medrét. A mederben több gabonaszállitó-hajó roncsát és hidpillér-maradványt találtak. — Ellopták a hidat. Érdekes lopás történt Kolozs- megyében. A harmatvölgyi forrás vize felett ugyanis egy fahíd bonyolította le a forgalmat. A minap azonban a hid nyomtalanul eltűnt. Ellopták. Hideg idő lévén, a tolvajnak biztosan fára volt szüksége. — Az elefánt pusztulása. A századok folyása azt tanítja, hogy az emberiség a műveltség gyarapodásával mindjobban megbecsüli az állatokat és arra törekszik, hogy a kihalóban lévő állatokat megmentse. Természetes, hogy ez a törekvése csak azokra az állatokra vonatkozik, amelyek ellen könyuyen védekezhetik. A nagyobb emlősállatok, az oroszlán, tigris, elefánt stb. iránt annyira kifejlődött már a rókonszenvünk, hogy igyekezünk ezeknek a végleges pusztulását megakadályozni, mert hiszen elég erős fegyvereink vannak az ellenük való védekezésre. Mindazonáltal feltűnő dolog, hogy az elefántvadászat nem hogy félbemaradna, hanem minden évben nagyobb méreteket ölt. Pedig az elefánt, az afrikai őserdőknek ez a hatalmas állata pusztulóban van. Csapatai, melyek még néhány évtizeddel ezelőtt gyakran több száz főre rúgtak, ma már nagyon megritkultak és megfogytak. Franciaország semmi intézkedést nem tesz gyarmataiban az elevántvadászat korlátozására. A belga kormány is tétlenül nézi az elefántok pusztítását, csak Atwer- penbe 18—19.000 elefántcsontot szállítanak évenkint, ami ugyanennyi állatnak a pusztulását jelenti. Anglia az ó gyarmatain szigorú rendszabályokat léptetett életbe az elefánt védelmére. — A gyermek és a zivatar. A félelem egyre jobban kivész az emberiségből, de a gyermekek még manapság is borzasztóan félnek zivatar idején. Ez a rettegés, mint általában az elemektől és természeti jelenségektől, viztól, tüz- től, erdei magántól és vadállatoktól való félelem még azokból a régi időkből való, amikor egyszerűbbek voltak a létfeltételek. Ez a félelem még jelenleg is él bennünk, hisz átörököltük a korábbi nemzedékektől. Ha a gyermek valamitől megriad, akkor minél előbb fel kell világosítani. Abból az alkalomból mondjuk el mindezeket, hogy egy lipcsei tudós ily irányú esetek megvizsgálásánál érdekes következtetésekre jutott s följégyzéseit közzé is tette. E följegyzésekből való a következő eset: Egy kétéves fiúcska, pár nappal ezelőtt, mikor Lipcse fölött hatalmas zivatar vonult el, nagyon megijedt és sírva fakdt. Az édesapja erre többszőr egymásután föl- és lecsavarta a villamos lámpát s a cikkázó fényt összehasonlította » villámmal. Pár perc múlva a fiúcska, nemcsak, hogy megnyugodott, hanem örült is a villámlásnak. EGYBQL.MÁSKÓL. Miért vőrösödik meg: a rák ? A rákok színe nem egyforma. Csak ha jó puhára főzve kerülnek az asztalra, akkor öltenek egyforma szint és egyformán vörös valamennyi, még ha életében teljesen fekete volt is. Egy német természettudós kutatásokat végzett annak megállapítása céljából, hogy miért van a rákoknak különböző színük s megállapította, hogy ez a színváltozás kizárólag csak védelmi eszköz, amelynek révén a rákok mindenkor megegyeznek a környezet színével. Ha a rák kékes alapon él és szerzi zsákmányait, akkor fekete a színe. Ezzel szemben barna és oliv- zöld, vágj' vörhenyes páncélzatu és ennek megfelelő alapszínnel biró rákok is vannak. Főve azonban mégis vörös lesz valamennyi. Ez a tulajdonság onnan ered, hogy chitin- páncéljuk a vörös festőanyag mellett még más, sötétebb festőanyagot is tartalmaz, amely az előbbit rendesen elfödi_ Ezt a sötétebb festőanyagot a forró viz elvonja, úgy hogy a rák főzés közben pirossá válik. Ugyanezt a változást okozza az élő rákokon a hideg, hígított alkohol is. Hogy miképpen jut a rák páncélja a vörös festőanyaghoz, az eddig nem volt teljesen megállapítva, annál is inkább, mert ez a szin sem földdel, sem a rák esetleges környezetével nem egyezik. Legújabban Kent vette behatóbb vizsgálat alá ezt a jelenséget. Teljes határozottsággal megállapította, hogy ezt a különös színeződést, amelj' teljesen ellentétben áll a rák önvédelmi színezetével, a napsugarak idézik elő. A rák páncélja tényleg megvörösödik, ha a napsugarak hatásának tesszük ki, anélkül azonban, hogy a forróság hatásának is ki volna téve. E réven Kent a legkülönbözőbb szinü rákoknak ruházatát vörös színűvé varázsolta. Csak óvatosan kell az eljárást végezni. Nem szabad ugyanis a rákokat, melyek addig sötét helyen éltek, hirtelenül a naptól erősön megvilágított akváriumban elhelyezni, hanem fokozatosan kell őket a napvilághoz hozzászoktatni. Ez azonban sokszor hónapokig is eltart, mert a vigyázatlanság folytán sok kísérleti állat elpusztult. * Egy közönséges tehén rendszerint 400 gallon tejet ad évenkint. Átlag az özvegy asszonyok 42 éves korukban mennek másodszor férjhez, az özvegy férfiak pedig 30 éves korukban. Az idő pénz ! Koldus: Kérnék eyy kis alamizsnát. Ur: Miért nem megy dolyozni? Koldus: Keni érek rá. Ur: Hoyy-hogy ? Koldus: No mert koldulnom kell! A SZERKESZTŐSÉG TELEFONJA. Vidéki. Budapest Poliklinika (VII.J Szövetség-utca 14—16. Jó lesz előzetesen orvossal beszélni. Addig ne vigye. — Kezdi gazda. Erről mi már igen sokszor és bőven irtunk. Röviden azért újra összegezzük: Belterjes az olyan gazdálkodás, mely aránylag sok munkát és költséget fordít a földre, azzal a törekvéssel, hogy egy bizonyos földterületből a termények minél nagyobb mennyiségét és minél jobb minőségét hozza elő. Ez oly értelemben veendő, hogy szakit a nagybirtoku uralkodó egy termésnemnek nagybani előállításával, pl. gabona, kukorica és ehelyett több, inkább a napi szükséglet és kereslet tárgyát képező termelvények előállítása felé fordul; pl. konyhavetemények, gyümölcs. Igaz, hogy ezeknek megmunkálásához gondosabb felügyelet szükséges, mint a gabonanemüekéhez, de viszont ezek a tőke és munka sokkal nagyobb kamatját adják vissza. — Koma. Csípje meg a darázs az ügyit annak a szomszédnak, sose hederitsen rá. ’Iszen lássa, hogy egy szóra százat akaszt. Hallgasson csak egy jó ideig. Ezért kipukkan. MORVÁI JÁNOS KÖNYVNYOMDÁJA, SZATMÁRON.
