Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1909-11-14 / 3. szám
TÉLI ESTÉK gis adott az Isten módot. Adott szerencsét, gond, marakodás nélkül való életet. Az úri ember rámereszté nagy szemeit a mesterre. Aztán igy szólott: — Soha se hallottam tisztább igazságot. Ma az ész nem produkálhat, csak cifranyomoruságot. A mesterségnek, a kéznek, ha józan, egyszerű esze rendén van: arany a feneke. Spektátor. GAZDÁK VILÁGA. A gazdálkodás legfőbb három hibája. A legelső nagy hiba a gazdálkodásban: rossz lovak és tehenek tartása. Egy száz forintos ló nem ér félannyit, mint egy kétszáz forintos, sőt egy negyed részét sem éri. Éppen annyit eszik mint a kétszáz forintos. Különben is éppen annyiba kerül, de nem él addig és nem végez annyi munkát. Egy 50 forintos tehénnel, mely három font vajat ad he- tenkint, éppen annyi a munka, mint egy 200 forintossal, mely 10 font vajat produkál minden héten. A második nagy hiba a gazdálkodásban : rossz földön termelni. A jó földnek sokkal több a haszna, mint a rossznak, a ráfordított munkához aránylag. Mily nagy hiba tehát a földet meg nem javítani. Részletenkint kell a javítást rendezni és végezni, de meg kell lenni a javításnak. A harmadik és legfőbb hiba, ha a gazda saját magának művelését elhanyagolja. A gazda tőkéjének legnagyobb része: ő maga. Ezt az élő tőkét bőven lehet kamatoztatni. Tanulni és gondolkozni kell! * Az idei szüret eredménye sem mennyiségében, sem minőségében nem volt kielégítő. A homokos területeken szeptember végén, a hegyvidéken október elején kezdődött meg és nagyobbára be is fejeződött. Nagy kárt okozott a májusi fagy, ezenkívül a peronoszpora már junius kezdetén oly hevesen lépett föl, hogy nemcsak a levelét, hanem a fürtjét is megtámadta a szőlőnek, amihez még a fekete és zöld rothadás is hozzájárult. Mennyiségében alig fogjuk a tavalyi termés 35 százalékát elérni, mert az idén magyar holdankint (120Ü négyszögöl) átlagosan alig hét hektolitert szüreteltek le, mig tavaly egy magyar hold átlagban busz hektolitert hozott. Még rosszabb az állapot a Tokaj hegyalján, ahol a termelők alig nyernek fedezetet költségükre. Az idei must minősége is sok kívánni valót hagy hátra. # A kis malacok megvédése a hideg ellen. Ha a koca hideg időben fiadzik, tanácsos a malacok segítségére menni, hogy mindjárt világrajöttük után ne pusztítsa el őket a hideg. Ezt azonban csak akkor tegyük, ha a koca nyugodt és szelíd, mert a vad kocát nena szabad zavarni. Igen jónak bizonyult a kocára a fiadzás előtt pokrócot teríteni. Néha nehéz a kocát reábirni, hogy lefeküdjék és hagyja magára teriteni a pokrócot de legtöbb esetben megteszi ezt, ha csecseit kezünkkel simogatjuk. A pokrócot a kocán kell hagyni, mig minden malac meg nem született és nem szopik kényelmesen a pokróc alatt. Ha a fiadzás előtt nem alkalmaztuk ezen óvrendsza- bályt, a malacok megszületése után is lehet ezt tenni, ha látjuk, hogy a malacok fáznak. Ekkor még a pokrócot megmelegitett téglákkal is tartsuk melegen. Az ily melegség a már félig megfagyott malacokat is magukhoz téríti. Körülbelül egy óra múlva le lehet venni a pokrócot. HÁZIASSZONY. Az öreg atyus levele menye asszonyához. Kedves menyem-asszony ! Nagy szivbéli nyugodalommal jöttem haza tőletek az aratás után való látogatásomkor. Jól esett látni, hogy mily gondos házi asszony vagy és különösen, mekkora dicsérendő a baromfi-udvarotok. Hogy most már estenden ide szorulunk az anyjokkal a meleg szobába, éppeg arról diskurálunk: vájjon készülsz-e e édes menyem- asszony a baromfiak téli eltartására. Mert édes lelkem, csak is igy várhatod, hogy tavaszra is büszkén mutass a baromfi jószágaidra. Annak okáért az anyjok nevében üzenjük nagy gondod légyen arra, hogy szegény tyúkjaid taréjai le ne fagyjanak, és lábbujjai meg ne romoljanak a hideg ól mián. Ez esetben az elkénysz^re- dett jószág csak nagyon késő tavaszszal fog tojni és hosszú időbe kerül mig magához jő. Nagy hidegek idején tehát éjjelre támogassátok be az aprójószág óljának ajtaját tengeri-szár kévékkel vagy ilyesmivel. így nem fog az ól egykönnyen kihűlni. Aztán édes húgom naponta bizony többször-párszor kell friss ivó vizet elejébük tenni. Nagy hidegek beálltával jó lesz a vizet melegített állapotában használni. A férjed-uradnak mond meg, hogy csinálja meg azt az itatót neked is, a mit itthon én megcsináltam az anyjoknak. Ez ugyanis olyan fedett válu féle; a fedelén csak néhány apróbb lyuk van. Igen célszerű edény ez, mert az apró-jószág a vizet igy nem pisz- kolhatja olyan könnyen össze. Aztán a taréját sem vizezheti be egyhamar. Tudvalevőleg a vizes taraj kemény hidegben hamar megfagy ám. Ez pedig ártalmas. Ha igy fogod az apró-jószágot tartani úgy a szorgalmasabb tojók megkezdik a tojást. Hogy ez megtörténjék, tanácsos az ól sarkába pár kosár hamut tenni, hogy a tyuk benne megförödhessék. De a hamura vigyázz ám, parázs ne legyék benne. Apróra tört tojáshéjat, dirib-darab meszet is kell nekik juttatni. Mert nyáron által a tyuk keres magának ilyet, de télen nélkülözné. Pedig ez a tojáshoz szükséges ám. Az anyjok mindezeket esztendőnkint megcse- lekszi. Van is láttatja. Szép jövedelmünk van az apró-jószágok után. Különben pedig Isten jóvoltával egészségesek vagyunk, a mit tinéktek is szivünkből kívánunk. Szerető öreg atvátok Gábor Bálint. A kenyér eltartásáról. A házikenyeret nem szokás 6—7 napnál továbbra sütni. Rendes háznál minden héten megtörténik a kenyérsütés — az egy hétre való. Néha azonban — mert minden megtörténhetik ezen a világon — 10, sőt 14 napra kell a személyzetet egyszerre ellátni kenyérrel, amely esetben bizony sokszor megtörténik, hogy a kenyér java megromlik: penészes lesz. Nem felesleges tehát semmiképpen, a kenyérre vonatkozó néhány fontos szabályról jelen alkalommal megemlékezni.
