Téli Esték, 1909 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1909-11-07 / 2. szám
TÉLI ESTÉK 5 kedhessék a nemzet előrehaladt igényeibe és viszonyaiba. Vannak is kis iparosaink, akik e művelődés, haladás utján örvendetes jelenségeket mutatnak fel. Maga a kormányzat van rajta, hogy ez irányban segítse és vezesse kisiparosunk előre való tör- tetését. De rajta kell lenni magának a társadalomnak is. hogy a kis ipar virágozzék. E tekintetben különösen az uj nemzedékre, az iparos tanoncok nevelésére kell súlyt helyezni. A kis ipar helyzete a jövőben legfőbbképen attól függ, hogy és mikép neveljük az uj generációt. Az iparos tanoncokat. M—r. Könnyű neki ! — Mondja uram, hogyan tájékozza magát ebben a nagy ködben. — Óh nagyon könnyen, Én ugyanis vak vagyok. GAZDÁK VILÁGA. ■. ', • t Tarló buktatás és őszi mély szántás. A magyar gazda csak nem akarja elhinni, hogy a tarló buktatás, meg az őszi mély szántás mily nagy termésfokozó hatással van, sőt némely vidéken annyira meg van győződve a nép ennek káros hatásáról, hogy egy nemrégen megejtett vidéki utam alkalmával éppen jelen voltam, mikor a cselédség arra kérte a birtokost, hogy a nekik kiosztandó kapásföldet tavaszig hagyja tarlóban. Ugyanezen utazásom alkalmával azonban egy másik tapasztalatot is szereztem, amelyet nem mulaszthatok el gazdatársaimmal közölni, hátha okulni fognak abból. Két közvetlen egymás mellett fekvő alföldi gazdaságról van szó, melyeket már régebben ismerek. Mindkettő sik fekvésű, teljesen egyenlő minőségű talajjal, de egymástól lényegesen elütő gazdálkodási móddal. A csapadék viszonyok kelletett, hogy egyformák legyenek e két aránylag nem nagy birtoktesten, mert hiszen közvetlen szomszédok. Mégis az egyiknek idei búzatermése kát. holdanként 1165 kg., a másiké pedig csak 550 kg. volt. Ezen nagy termés külömbséget tehát nem a talaj eltérő minősége, nem a csapadékbani külömb- ség okozta, mert ilyen nem volt, hanem tisztán a gazdálkodás módjában való külömbség. A nagy termést adó gazdaság már 10 év óta mindjárt aratás után lebuktatja a tarlót, ősziek alá 150 kg. szuperfoszfátot alkalmaz évről-évre, tavasziak alá minden földjét még ősszel 9—10 hüvelyk mélyen felszántja s a búza előtti nővényre minden harmadik évben istálótrágyát ad. A különbség oka tehát a tarlóhántásban, az őszi mély szántásban s az ősziek alá rendszeresen alkalmazott szuperfoszfátban található fel, amely rendszeres munkálatokat azután bőségesen meg is fizet a 615 kg. terméstöbblet, amely a mai árak szerint körülbel 170 korona többlet bevételt jelent kát. holdanként, semmibe sem számítva a nagyobb szalmatermést, ami pedig ma ugyancsak nem kicsiny- lendő értéktöbbletet jelent. A tarlóhántásnak roppant nagy jelentősége és fontossága van. A gyomot irtja, a talajt porhanyitja, érleli, a nedvességet oly nagy mérvben conserválja a talajban, hogy az ilyen talajba került vetéseket a szárazság sem teheti tönkre, s nyújt mindenesetre annyi nedvességet, amennyi a szuperfoszfát foszforsavhoz szükséges s igy nem fordulhat elő, hogy a szuperfoszfát az ilyen talajban nagy termésfokozó hatását bizonyosan ki ne fejtse. Termésátlagaink fokozása céljából tehát okvetlenül alkalmazzunk tarlóhántást és őszi mély szántást. Sérült állatok gyógyítása. Sokszor megesik, hogy az állat esés, ütés, döfés miatt megsérül és testén nyílt seb keletkezik. Az efféle seb, ha tisztán és jól kezeljük, hamar meggyógyul, ellenben sokáig tart és el is mérgesedik. Sokan e sebet bagólével, keréksárral s más piszkos szerrel kenik-fenik. Ilyen kezelés mellett aztán ne csodálkozzunk, ha a seb elüsz- kösödik. Fő a tisztaság. A sebet a sérülés után azonnal mossuk ki tiszta hideg vízzel. Kimosás után kenjük be karbolos olajjal és kössük be tiszta vászon ruhával. Mig hegedni nem kezd, naponta mossuk meg vízzel s utánna kenjük be karbolos olajjal. HÁZIASSZONY. Jaj .— fut a tej ! Hányszor halljuk ezt a kiáltást a konyhákban. A háziasszony ki sem tud mozdulni a konyhából, mert: ki fut a tej. Pedig ezeket és a vele járó sokféle kellemetlenségeket könnyen el lehet hárítani. Egy főzőkanál nyelét olyan hosszúra szabjuk, mint a tejes lábas. S mikor a tejet beleöntöttük már a lábasba, feltesszük a tűzhelyre forralni — rátesszük a rávaló főzőkanalat is. így, ekkép ott hagyhatjuk a tejet magára egész bátorságosan. A tej elfőhet akár egészen is, de még sem fog kifutni. * A gyümölcs eltartása télen. Sok-sok módját ajánlották már annak, hogy tartsuk el a gyümölcsöt télen. Mert fájdalmasan esik, mikor pl. szép almáink, tönkremennek, hamar elrothadnak. Egy külföldi gazdász igen melegen ajánlja a gyümölcsnek homokban való eltartását. Csak a homok legyen finom és száraz — a siker bizonyos. Ilyen homokba ágyazzuk bele a gyümölcsöt, de úgy, hogy egymást ne érjék. Azt mondja említett gazdász, hogy ő ilyenképen késő nyárig eltartotta almáit. Kisérlétképen meg lehet csinálni! * Ablaktisztítás. Készítsünk krétából sürü pépet s ezzel kenjük be az ablaktáblákat; a bekenés- hez legjobb az ujságpapiros, melyet jól összegyömöszölünk; mire az utolsó táblához érünk, akkorra az első tábla már száraz lesz. A száraz krétát szintén jól összegyűrt papirossal törüljük tisztára, minekfoly- tán az ablak kristálytiszta lesz. A rámákat utoljára tisztítsuk. Ezen ablaktisztitási módhoz nem kell sem ruha, sem viz.
