Tárogató, 1950 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1950-10-01 / 4. szám
10 TÁROGATÓ amerikai látogatása adott neki ötletet, s az abban állt, hogy titokban elkészíttette Kossuth széleskarimáju nemezkalapjának többszáz mását s azokat szétosztotta a beérkező hajóra siető fogadóbizottsági tagok közt. Ez a trükk annyira bevált, hogy amerikaiak ezrével vásárolták az eddig be nem fogadott széleskarimáju nemez kalapokat. Kossuth tekintélyét s az amerikaiaknak iránta való lelkesedését az élelmes kalapos ugyan a saját pénzügyi előnyére használta fel, de a többi kalapos is annyi hasznot húzott belőle, hogy Genin tiszteletére bankettet rendeztek s szüst ajándékkal tüntették ki. Nem az oroszok találták fel... Már a régi rómaiak is tudták, hogy bizonyos drug-ök használatával vallomásokat lehet kicsikarni a vádlottakból. Plinius említ a Természetrajzában egy indiai növényt, amelynek Achemenis volt a neve s amelyet a lovak kikerültek. Ez az Achemenis azt létesítette, hogy “a bűnözők mindent bevallottak”. A mai kutatók nem tudják, hogy melyik növényről volt szó. Borostyán színe volt s nem voltak levelei Plinius szerint, aki régebbi forrásokra is hivatkozik. A pizai ferde torony leomlással fenyeget. 1817 óta ismerik a hajlásszögét s igy megfigyelték, hogy a hajlása evente 0.7 mm-rel növekszik. Ha ez a hajlás nem növekszik, akkor 300 év múlva fog ledülni, de ez előbb is bekövetkezhet. 40 év óta gondolkoznak ennek a történeti jelentőségű toronynak a megmentésén, de eddig siker nélkül. Népesség és élelem. Vannak statisztikusok, akik egyebet se csinálnak, mint azzal fenyegetőznek, hogy ha az emberiség úgy szaporodik, mint ahogy szaporodik, éhhalálra lesz ítélve. (És itt ajánlanak egy csomó kétes erkölcsi értékű óvszert ennek a csapásnak az elhárítására.) Mások, akik hisznek az emberi leleményességben, mást állítanak. Ez utóbbiak közé tartozik Dr. Fritz Went, a kaliforniai tudós, aki szerint a növényzet alaposabb ismerete, a mezőgazdasági eljárások javítása és megművelt területek kiszélesítése a világ élelmi termelését 20%-tel növelhetné. A véleményét a gondos kísérleteire alapította. Paradicsommal és cukorrépával kísérletezett eddig. Úgy tudták, hogy ezek a növények a fényenergiának nem egész 2%-jét változtatták át vegyi energiává. A kísérlet ellenben kimutatta, hogy a fény, időjárás és hőmérséklet ellenőrzésével ezt 10-15 %-re lehet emelni. Az éjjeli világosságnak és hőmérsékletnek különösen jó hatása volt a növényekre. Megfelelő körülmények közt a cukorrépa termést meg lehet duplázni. Dr. Went azt is tapasztalta, hogy a virágok és növények növekedése nemcsak a nappali fény és hőmérséklet viszonyoktól függ, hanem az éjjeliektől is. A paradicsom pl. ellenőrzött éjjeli hőmérséklet mellett épp oly gyorsan nő éjjel, mint nappal. Tehát a kilátás nem kedvezőtlen s jobb, ha felhagyunk az ijesztgetésekkel. A hosszuéletü egér. Egy sivatagi egérről van szó, amelyet egy amerikai állattan professzor szedett fel és helyezett el a laboratóriumában. Az egér kapott egy marék madármagvat, amelyen elélt hónapokig. Vízhez nem nyúlt, sőt attól egyenesen irtózott. A veszélytelen. és kényelmes életmód nagyon meghosszabbította az életét, mert mig az atyafisága a sivatagban csak egy évig él átlagban, ő a fogságban hát évig élt. Mi ebből a tanulság? Az, hogy inkább választjuk a küzdelmes és veszedelmes életet, ha az mindjárt rövidebb is, de szabad, mint a kényelmest és gondtalant, ha nem tehetjük azt, amit akarunk. Ezt a népi demokráciák ügynökei sohasem fogják megérteni. És sokan mások se ... Nem megyünk ... “A korral járó gyönyörűségek egyike, emelyet a fiatalság képtelen megérteni, az, hogy “Nem megyünk”. Mikor fiatalok vagyunk, valósággal kínszenvedés nem menni. Úgy érezzük magunkat, mintha kihagytak volna bennünket az
