Tárogató, 1949-1950 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1950-01-01 / 7. szám
10 TÁROGATÓ Ember vagyok, tehát törtetek. A törtetés az alkotás melegágya. Engem a világ Alkotója létesített, a maga képére és hasonlatosságára létesített, ezért akarok én is alkotó lenni, a nekem adott természetem predesztinál az alkotásra. Tehát törtetek; uj formák, uj lehetőségek forognak az eszemben. Anyagot keresek, amelyet formálhatok s amelybe ésszerűséget lehelhetek, mert a formám az ésszerűség megtestesítése kell hogy legyen. Ha tudós volnék, egy uj formulát keresnék, amely a mindenség káoszának egy darabjában teremtene rendet; ha filozófus volnék, könyvet írnék az élet értelméről rendszeres formában; ha művész volnék.. ? Óh, ha művész volnék, olyan formákat alkotnék, amelyek boldogító lelkesedést váltanának ki a szemlélőikben s uj erkölcsi elhatározásokra bírnák őket, ami a legésszerűbb dolgok egyike. De én nem vagyok se tudós, se filozófus, se művész. Én csak ember vagyok s igy az összes formálható anyagom a magam testi és lelki mivolta. Én tehát arra szorítkozom, ami a kezemügyébe esik s arra törtetek, hogy magamat formáljam valamivel tisztább, igazibb embertípussá, olyanná, amely egy kicsit meg tud feledkezni önmagáról és egy kicsit mások javára tud gondolni; amely egy kicsit le tud mondani a kényelméről, hogy a másik embernek ne legyen olyan kényelmetlen az élete; amely le tud mondani egy parányi örömről, hogy az embertársának kevesebb legyen a fájdalma. Nem most próbálom mindezt először, már máskor is megpróbáltam. Eleinte nehéz volt, de sok öröm jött utána. És nekem ez az öröm kell ahhoz, hogy több életem legyen. Ez után az öröm után törtetek, mikor Isten segítségével a sekélyes életemet megpróbálom elmélyíteni. EGYSZERŰ FOGYÓ KÚRA. (Bár ezt a fogyó kúrát a British Medical Journalben egy orvos irta elő és egy amerikai tudományos folyóirat vette át, amelyből mi fordítottuk le, az amerikai folyóirat figyelmezteti az olvasót, hogy orvosi felügyelet nélkül ne használja. Megjelent a Nutritional Observatory 1949 októberi számában.) A következő ételekből annyit ehetünk, amennyit akarunk: Sovány hús, baromfi, máj, szív, akárhogy vannak főzve, csak ne adjunk hozzájuk lisztet, kenyérmorzsát vagy vastag szószt. Tojások, de csak főtten. Krumpli főzve, pároltan vagy héjában sütve; de nem sülve. Zöldség: akármilyen, de zsiradék nélkül elkészítve. Saláták és paradicsomok, de olaj és majonnéz nélkül. Friss gyümölcsök: akármifélék és banán is. De nem bádogos gyümölcs vagy szárított: datolya, füge vagy mazsola. Savanyúság, de nem sweet pickles (azaz cukros savanyu uborka). Üres levesek és marhahús lé. Sót, mustárt, ecetet és Worcester szószt használhatunk, de nem más szószt. Szacharint az édesitésre. Vizet és szódát használhatunk. Teát és kávét igen, de a tejre nézve külön szabály van. Friss tejből félpintig ihatunk napjában, de nem cream-et. Napjában három nagyon vékony kenyérszeletet. Semmi mást nem ehetünk. Tehát nem szabad enni: vajat, margarint, zsiradékot, kivéve, ami a hús főzéséhez kell, de halat nem szabad zsiradékban vagy vajban főzni. Cukrot, jamt, marmalade-ot, csokoládét, és kakaót. Puddingot, ice cream-et, diót. Cake, biscuit, pirított kenyér, zabtermék reggelire és a cereal száműzve vannak. Ugyancsak a rizs, makaróni, spagetti és sajt. Száműzve van a sör, bor és szeszes italok. SZEMÉLYI HÍREK. Ilyeneket mi csak akkor szoktunk koszolni, ha azoknak az összmagyarság szempontjából van jelentőségük. Az alábbiak ebbe a kategóriába tartoznak. Reményi József dr., a clevelandi professzor, akinek a verseit mindig nagy örömmel közölte a Tárogató s akinek a magyar értékeket angol nyelven ismertető tanulmányaira itt többször felhív-
