Tárogató, 1946-1947 (9. évfolyam, 7-10. szám)

1947-01-01 / 7. szám

TÁROGATÓ 5 az “altatószer” ártatlan szódabikarbóna volt. Az ilyen hamis, de megnyugtató or­vosságnak a neve a Placebo (latin szó: “tetszeni fogok”). Ilyen szereket az or­vostudomány használt, amióta csak léte­zett. Most aztán amerikai orvosok (Cor­nell Medical College és N.Y. Hospital) elhatározták, hogy tudományos kísérle­teket végeznek az ilyen “placebo-k ha­tékonyságára nézve. Hármas csoportba osztották a betegeket: az elsőnek sem­miféle gyógyszert se adtak, a második­nak placebo-t s a harmadiknak az előir­tat. Rájöttek, hogy a placeboval ke­zeltek jobb gyógyulást mutattak, mint azok, akik nem kaptak semmit; s le­galább olyan jó eredményt értek el a placeboval, mint a rendes orvossággal, némely esetben még jobbat: Ez mutatja a szuggeszitió hatalmát rajtunk. Az orvosok rájöttek arra is, hogy nem mindenféle placebo hatékony s a 4 leg­népszerűbb a következő: az Íztelen tej­cukor tabletta; egy hány tatóval kevert kotyvalék olyanok számára, akik bűnö­söknek érzik magukat s mindenáron a “keserű pilulát” akarják bevenni; illa­tosított por olyanoknak, akik ilyent sze­retnek bevenni s erős szagu és vegyes izü azoknak, akik “hatalmasan gyógyító” orvosságot akarnak. Furcsa gép az olyan autó, amely ga­zolin helyett paradicsomlén is tud futni, de az emberi szervezet pont ilyen “gép”­­nek látszik lenni. GYÜMÖLCSÖSÖK ORVOSSÁGA. Az orvosság a dudvák ellen kel, ame­lyek versenyeznek a fákkal a talaj tá­pláló anyagáért. Eddig a felszántás volt az egyetlen védekezés, de annak a fák nem nagyon örültek, viszont kézi kapá­lással nem lehetett az egész irtást el­végezni. Vagy tiz évvel ezelőtt egy narancs­termelő észrevette, hogy az újonnan ola­jozott ut mentén a dudvák kipusztultak. Erre próbaképen a gyümölcsösét is ola­jozta s a dudvák kipusztultak anélkül, hogy a fák szenvedtek volna. Most ál­talánosan be akarják vezetni a gyümöl­csösök olajozását, mert olcsó fűtésre való olajat kell csak használni s az elpusztult dudvákat ott lehet hagyni, ahol voltak, mert csak növelik a talaj termékeny­ségét. Az olaj a talaj rothadását is megakadályozza. SZABAD-E AZ EMBER? “A huszadik század szociológusainak határozottan vissza kell utasitaniok azt a 18.-ik századbeli Rousseau-Jefferson és Marx-előtti ámítást, hogy minden em­ber szabadnak született. Belénk kell verniök azt a tényt, hogy mi a természet rabszolgáiként születtünk, ami arra kényszerit bennünket, hogy naponta több órát dolgozzunk, amint a tehenek kényszerítve vannak arra, hogy legel­jenek, különben elpusztulnánk az éhség­től, szomjúságtól, hidegtől és a védelem hiány következtében. Senkise rázhatja le magáról ezt a munka-terhet, hacsak dupla terhet nem rak valaki másra, vagy — ha ez lehetetlen — egy tized terhet tiz másik emberre. Ez csak akkor történhetik meg, ha a munkakerülők a munkások politikai gazdái, és a mun­kások a munkakerülőknek épp olyan mértékben politikai rabszolgái, amint a természet rabszolgái”. —G. B. Shaw. H« sjs H« “Lehetetlen tökéletesen élvezni a lus­tálkodást addig, amig nem tudjuk, hogy bőven volna tennivalónk”. —Jerome K. Jerome. (A K. betű ennek a kiváló angol írónak a nevében Klapká-t jelent; az édes apja nagy bámulója volt a ma­gyar Klapka tábornoknak. Szerk.) ❖ ❖ Hí “A közlekedést szabályozó rendőrség ötször annyi autózót büntet meg gyors hajtásért a hazatérés óráiban, mint a munkába való menetel idején.”—N. Y. Times. A SANTA CLAUS. foglalkozása nem könnyű. Ott ülni a jól fütött boltban keztyüben, csizmában, kucsmában, állig begombolva, vendég­szőrrel az arcán, egyik gyereket a másik után a térdére ültetni s leleményesnek lenni a kisembereknek adott válaszaiban nap—nap után vagy egy hónapig: ugy­ancsak kifáraszthatja az embert. De ha akad is vállalkozó erre a tisztségre, nem mindenki kap rá engedélyt. Végre rájöttek az emberek, hogy nem mindegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom