Tárogató, 1946-1947 (9. évfolyam, 7-10. szám)
1947-01-01 / 7. szám
TÁROGATÓ 9 1 dollárért kaphatnak egy be nem kötött példányt. TALPRAESETT VÁLASZ. Ezt a választ az Egyesült Államokban Major GeneraTJohn H. Hilldring adta, aki a megszállt területek helyettes államtitkára. Azokról a szerencsétlen észtországi menekültekről volt szó, akik apró csónakokban törték át magukat az Atlanti óceánon, hogy a USA-be jussanak. Itt a bevándorlási hatóságok a törvényre hivatkozva ellenük voltak s Hilldring védte az ügyket. A vita hevében Hilldring azt kérdezte a visumok főkezelőjétől,hogy soha se tett a törvényben kivételt? Mire az büszkén válaszolta, hogy “22 évi hivatalnokoskodásom alatt egyetlen egyszer se tettem kivételt.” Erre Hilldring: “Akkor a fizetése felvevésével nyilván becsapta az adófizetőket, mert az ön munkáját egy heti 20 dolláros fizetésű Írnok éppoly jól elvégezte volna”. — Ez az a válasz, amit jó lesz, ha minden hivatalnok minden országban megjegyez magának: Ha a hivatalnok egyebet nem tud, mint paragrafusokon rágódni s az eszét nem használja, akkor el kell mozdítani az állásábó, mert akár gépet is lehetne a helyére tenni s a gép — mint tudalevő — mindig olcsóbban csinál mindent. HOLLYWOOD BUKÁSA. Tényleg itt volna már az ideje, hogy Hollywood értékéről objektiv ítéletet hallanánk, mert a nagyközönség legnagyobb része még mindig azt hiszi, hogy a hollywoodi filmtermelés olyan tökéletes, hogy annál jobb nincs is a világon. Persze a nagyközönséget Hollywoodon nevelik, mert Hollywood bírja nemcsak a USA-ben, hanem Kanadában és Angliában is a legtöbb es legjobban felszerelt mozikat, amelyek legnagyobbrészt csak hollywoodi termékeket mutogatnak. Itt Torontóban nekünk nagy szerencsénk az International Cinema, amelyben látunk francia, angol, finn, szovjetorosz és egyéb — nem hollywoodi — filmeket. Nemrégiben Hollywood egy szerény, de jól megérdemelt pofont kapott, mikor a Metropolitan Museumban bemutatták a Cannes-i Ünnepségek filmjeit, amelyek első dijat nyertek azért, mert nemzetközi vonatkozásokban is kimagaslók. Ezek között egyetlen egy amerikai film sincs. A bemutatott 5 film a következő volt: “Árnyék a havon”, svéd film; “Wielicka”, a sóbánya története, lengyel film; “Rablók és állatok”, csehszlovák film; “A vasutvágányok harca”, francia film, amely a legnagyobb kitüntetést kapta; “A méhek élete”, szovjetorosz film. Ezek a filmek a következő megjegyzésekkel nyerték a dijaikat: a svéd filmet találták a legjobb dokumentumi jellegű filmnek; a lengyel film volt a legjobb pedagógiai jellegű film; a csehszlovákiai a legjobb rajzolt film (animated cartoon) , ami annál feltűnőbb, mert az amerikai világ azt hitte, hogy Walt Disneynek nincs párja; az orosz film a legjobb tudományos filmnek bizonyult. Senkise mulassza el ezeket a filmeket megnézni, ha a városában egyáltalán bemutatják. FÁJDALOMMENTES SZÜLÉS. Uj szert találtak ki a szülés megkönnyebbítésére és már ki is próbálták. Azt mondják, hogy ezzel a szerrel évente 60 ezerrel több gyermek fog életben maradni a szülésnél. A szer a metycaine, amely a fájdalmat ugyan csillapítja, de nem lassítja a szülési folyamatot. A szert 2516 anyán próbálták ki, akiknek 90.4%-je semmiféle fájdalmat se erzett. BÉLYEGEK. A kanadai 17 centes bélyegen hiba van. Mivel azonban a kormány Ottawában még árusítja, a nagykereskedők nem fektetnek bele pénzt, azaz nem veszik. Ez annak a jele lehet, hogy Ottawában igen sok van belőle, de azt is jelentheti, hogy a nagykereskedők nem akarják a pénzüket benne hevertetni. Úgy a 16, mint a 17 centes régi bélyeg is kapható még, de a koronázási bélyeg ottawai árusítása megszűnt. A nagykereskedők bánják már azt is, hogy az egyiptomi Ívbe fektették a pénzüket, mert olcsóbban kínálják a kiskereskedőknek, ha azok az árakat fenntartják. Itt tehát árleszállás várható s ugyanez áll az osztrák Renner ivre. Tanácsos ezeknek a megvételével várni. A USSR annyi ér dem jeles bélyeget bocsát ki, hogy egy kiváló newyorki
