Tárogató, 1944-1945 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1944-11-01 / 5. szám
12 T Á R O G A TÓ tu-t. Junius 4.—Megalakul a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság. 12.—Pantelleria megadja magát az amerikaiaknak. Julius 1.-—MacArthur és Halsey egyesült offenzivát indítanak a Csendes Óceánban. 10.—A Szövetségesek megszállják Szicíliát. 26.—Mussolinit kiűzik. Ötödik éi>:1943. szept. 1.-től. 1944 szept. 1-ig-Szept. 3.—Á Szövetségesek Olaszországba vonulnak. Ugyanaznap Olaszország megadja magát, de ezt csak szept. 9.-én hirdetik ki. Okt. 2.—A Szövetségesek elfoglalják Napolyt. Nov. 6.—Az oroszok visszafoglalják Kievet. 22.—Az amerikaiak elfoglalják a Gilbert Szigeteket. Dec. 1.—Churchill, Roosevelt és Chiang befejezik a Cairo-i tanácskozást; utána jönnek a teheráni megbeszélések Stalinnal. Jan. 4.—A vörös hadsereg bevonul a régi Lengyelországba. 29.—Az amerikaiak elfoglalják a Marshall Siigeteket. Feb. 16.—Az ameriaiak megtámadják Truk-ot. Márc. 15.—Cassino bombázása. Apr. 2.—A vörös hadsereg Romániába tör. Május 11.—A Szövetségesek offenzivája Olaszországban megkezdődik. Jun. 4.—Róma felszabadul. 6.—D-day partraszállás Normandiában. 15.-London robot-bombázása megkezdődik. 15.—B-29 nevű repülők első Ízben bombázzák Japánt. 22. —Oroszország offenzivát kezd. 2 7.—Cherbourg-ot elfoglaljuk. Julius 20.—• Merénylet Hitler ellen; generálisok kivégzése Németországban. Aug. 15.—A Szövetségesek bevonulnak Délfranciaországba. 23. —Románia cserbenhagyja Németországot. 25.—Páris felszabadul. KÉPEINK. Frans HALS 1580 körül született Antwerpenben s 1666-ban halt meg Haarlemben. Szenvedélyes és fékezhetetlen természetű volt; eleinte jól keresett, de mikor az Ízlés változott, segélyre szorult. Szegényes temetése volt. A segélyt megérdemelte, mert Haarlem még ma is neki köszöni a hírnevét s Haarlembe csak azért megyünk, hogy Hals képeit nézzük meg. A képein élő és cselekvő személyek csoportjai vannak. A színei először brilliánsak voltak, de öregkorában sok feketét, fehért és csak kevés vöröset használt. Közelről nézve a képei úgy hatnak, mintha seprővel festették volna őket, csak bizonyos távolságból nyernek harmóniát. Jan VERMEER van Delft, hollandus mester, 1632-1675. Valószínűleg Rembrandtnak is tanítványa volt. 8 gyereke volt, súlyos pénzügyi körülmények közt élt; a halála után az özvegye a péket 2 festménnyel fizette ki. Lassan dolgozott, csak 30 festményét ismerjük s ezek némelyike is kétséges. Egyike a leghíresebb és legnagyobb mestereknek. A talentuma a színeiben van. Olyan kolorista, hogy még ma is csudálkozva kérdezzük: hogyan lehetett ezeket a színeket igy felrakni? Don Diego VELAZQUEZ de Silva, 1599— 1660, a spanyolok egyik legnagyobb festője, aki IV. Fülöp udvarában élt. A stílusa 3 változatot mutat: először kemény és sötét (tenebroso), majd Rubens befolyása alatt ragyogó színekben s végül vázlatos és összefogott. Nagy valóság-hűséggel dolgozott. Leghíresebb müve a Las Meninas. “Gyakran megjegyezték a műveletlen emberekről, akik eddig keveset gondoltak a láthatatlan világra, hogy mikor Istenhez fordultak, magukba tekintettek, .szabályozták az érzéseiket, megjavították a viselkedésüket, gondolkoztak a halálról és Ítéletről, mennyországról, és pokolról, értelmi szempontból különbözni látszottak a megelőző mivoltuktól. Azelőtt a dolgokat úgy vették, ahogy jöttek s egyikkel sem törődtek többet, mint a másikkal. .De most minden eseménynek van valami értelme; ők maguk értékelnek mindent, ami csak történik velük; gondolkoznak az időn és évszakokon s a jelent a múlttal hasonlítják össze; és a világ megszűnvén unalmas, egyhangú, haszonnélküli és reménytelen lenni, változatos és komplikált drámává válik, szerepekkel és tárggyal és nagyon komoly erkölcsi tanulsággal”. —John Henry Newman. * * * “Minket nem küldtek a világba semmiért; nem véletlenül születtünk; nem azért vagyunk itt, hogy este lefeküdjünk s reggel felkeljünk, hogy dolgozzunk a kenyerünkért, együnk és igyunk, nevessünk és tréfálkozzunk, vétkezzünk, mikor tudunk s megreformálódjunk, mikor meguntuk a bűnözést, hogy családot alapítsunk s meghaljunk”. -John H. Newman.
