Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1943-09-01 / 3. szám
JEGYZETEK Magyarok a magyar jövő szolgálatában. Aszámuk igen nagy es növekvőben van. Hogy e helyen háromról külön megemlékezünk, az azért van, mert ebben a pillanatban ez a három jobban magára vonta a figyelmet, mint a többiek. Az első Lugosi Béla. Otthon is nagyrabecsült színművész, de amióta amerikai filmeken jelenik meg, az egész világ ismeri és méltányolja. De Lugosi Béla nemcsak kiváló színművész, hanem haladó magyar ember, aki minden áldozatra kész a magyar nép sorsának a megjavítása és a magyar demokrácia jövője biztosítása érdekében. Bátor, szókimondó és fáradhatatlan harcosa a magyar ügynek s rendíthetetlen katonája Károlyi Mihálynak. Mi magyarok mindig büszkék voltunk Lugosi Bélára, aki a művészete révén becsületet szerzett a magyar névnek, de most hálásak is vagyunk neki, hogy világszerte ismert nevét a magyar demokrácia szolgálatába állította. A másik művész, akiről itt meg kell emlékeznünk, a Tárogató olvasói előtt jólismert torontói festőművész, Hornyánszky Miklós. Mig Horthyék a magyar fiukat Leningrad ellen küldték, hogy az orosz népet gyilkolják, Hornyánszky a lenigrádi hősöknek adózott elismeréssel, mikor egyik festményét küldte nekik ajándékba. Ő nem áll egyedül ebben a nemes cselekedetben, mert számos kanadai művész küldött az alkotásaaiból a leningradi hősöknek; de mig a többség egy régebbi, talán el nem kelt — müvét küldte el, Hornyánszky mester leült és festett egy eredeti képet, olyant, amely az alkalomhoz illik. Aki tudja, hogy Hornyánszky éjjel-nappal dolgozik, hogy necsak megkeresse a megélhetését a művészetével, hanem alkothasson is olyan nagyobbszabásu müveket, amelyek csak dicsőséget hoznak, de anyagi javakat nem vagy csak kivételesen, az érti meg, hogy milyen áldozatot hozott Hornyánszky, mikor külön festett egy ajándék-képet: A képe egy orosz katona, aki mögött már csak romok vannak, de aki a romok közt is megveti a lábát a hazája földjén, hogy azt megvédje. A kompozíció, szin, megrajzolás egyaránt elárulják az igazi művészt. Majd mikor ez a világháború már a régmúlt eseményei közé halványodik, Oroszországban a kisfiúk tanulni fognak a nagyapjuk hősiességéről, a németek gonoszágáról, arról, hogy magyarok is segítették a németeket abban, hogy romba döntsék az orosz városokat. Az orosz kisembereknek el fog szorulni a szivük. De aztán ugyanezek a kisfiúk elmennek majd a leningradi képtárba s ott megállanak egy magyar művész ajándéka előtt, amelyet ez a Kanadában élő magyar épen az a hősies őseik hősiességének az elismerésére küldött. S akkor a kisfiúk a maguk természetes eszejárásával azt fogják gondolni, hogy “a magyarok nem mind lehettek olyan gonoszok, vagy, talán nem is a magyarok voltak gonoszak, hanem csak a vezetőik, mert ime a szabadon élő magyar elismerő ajándékot küldött jóbarát módjára. . ” S igy válik Hornyánszky Miklós képe a népek közötti megértés eszközévé a népek mindegyikének a javára. . . . A harmadik magyar ember Balogh József, a Kanadai Demokratikus Magyarok Szövetségének a titkára, aki a tollával szolgálta a demokrácia ügyét és Magyarország meg Kanada jövőjét. Hitler titkos fegyvere címen egy nagyon érdekes, jól olvasható, jól illusztrált könyvet irt a fasizmus gonoszságáról. A könyvhöz irt Előszó azt mondja, hogy kötelező olvasmány ez a mü mindazoknak, akik a fasizmus embertelenségét nem ismerik eléggé. Ezt itt megismételjük, mert ez a legnagyobb dicséret, amit róla mondhatunk. Ára 25 cent s megrendelhető a Kanadai Magyar Munkás szerkesztőségétől Torontóban. “Az evolúció tanulmányozásában egy csomó misztériumra bukkanunk, amelyek egy kissé türelmetlenné és szeretetnélkiilivé tesznek az istentagadóval szemben. Ahogy ezekre a misztériumokra .nézve a tudásunk .kiszélesedik, maguk a misztériumok nőnek és a becsületes és őszinte embert nagyon alázatossá teszik.” Dr. Thomas Barbour, The Tests of Evolution,
