Tárogató, 1943-1944 (6. évfolyam, 3-12. szám)
1943-11-01 / 5. szám
2 TÁROGATÓ hatnak meg legkönnyebben, ha az országot káoszba és bolsevizmusba kergetik, amit aztán könnyebb lesz letörni, mint a demokratikus köztársaságot. Az ttj szentszövetség. A Szövetségesek némely rétegében ez a támadási-terv nagy megértésre talált. Versaillesban a reakciósok ugyancsak készülődtek az orosz bolsevizmus elleni “szent” háborúra. Magyarországot nagyon alkalmasnak látták arra, hogy ugródeszkául szolgáljon a Szovjetunió ellen. Azt is remélték, hogy ez a ravasz taktika segíti őket abban, hogy a U.S.A.-t is belevonják a szentszövetségükbe. Magyarország hatalmas földesurai diadalmaskodtak. Az a jegyzék, amelyet Vyx ezredes (a Szövetségesek katonai missziójának a feje) nyújtott át nekem és kormányomnak 1919. március 19.-én, a végső csapást jelentette a Magyar Köztársaságra. Történelmi okmányok bizonyítják, hogy a magyar bolsevizmust részben Versaillesban csinálták. Bethlen István gróf, aki mint miniszterelnök hírhedtté vált a revíziós politikájával és a hamisított francia bankjegyek botránya révén, volt az, aki 1919-ben behívta a románokat a magyar vörös hadsereg elnyomására. Mint Thiers 1871-ben, mint Franco generális 1936-ban, és mint Pétain marsai 1940-ben, ő is az ellenség segítségét kérte a saját népe ellen, mivel ezek a nagy “hazafiak” mind megegyeznek abban, hogy nem az országuk fontos nekik, hanem az, hogy a saját hatalmukat megtartsák. Aki a magyarországi Darlan szerepet szeretné vállalni. Bethlen gróf jelentős szerepet játszott a magyar politikában még az 1931-ben történt lemondása után is. Horthy admirálissal együtt felelős volt Magyarország támadó politikájáért, amely 20 éven át lehetetlenné tett a szomszédos államokkal való minden békés megértést, és ténylegesen segítette az uj világháború utjának az egyengetését. Ma Bethlen gróf az, aki Magyarországon Darlan szerepet szeretne vállalni. Igaz, hogy amig Németország viszonylagosan gyenge volt, inkább Mussolinire támaszkodott, mint Hitlerre, de 1939-ben, mikor a hitleri Németország hatalma túlszárnyalta a fasiszta Olaszországét, Bethlen gróf azt irta, hogy “sokkal jobb a kis államoknak a függetlenségüket a Németországgal való szoros barátságuk révén biztosítani, ha midjárt bizonyos engedmények árán is.” (Pesti Hírlap, 1939, ápr. 11) Magyarország külpolitikájának a támadó jellegét s uralkodóinak azt a fáradhatatlan iparkodását, hogy a közérdeklődést a trianoni békeszerződés revíziójára irányítsák, annak kell tekintenünk, hogy a magyar nép figyelmét el akarták fordítani az otthoni tűrhetetlen szociális és politikai állapotoktól. ' Mert Magyarország egyike Európa leghátramaradottabb országainak. 1918-ig csak a lakosság 6 %-jének volt választójoga s akkor is csak nyílt szavazással. 1918 és 1939 között ez a százalékszám nőtt, de a szavazatok 80 %-jét még mindig nyíltan kellett leadni. 1939-ben bevezették a titkos választást. Azonban csak azoknak volt joguk választani, akik bebizonyíthatták, hogy számos éven át nem változtatták a lakóhelyüket, így két millió földtelen fárm-munkást megfosztottak a választójoguktól, akiket a munkáltatóik egyik helyről a másikra vonultattak. A kb. 1 millióra rugó zsidókat faji okoskodás alapján fosztották meg a választójoguktól. 1918ig egyetlen egy szocialista se ült a magyar képviselőházban, bár abban az időben a szocialisták még a cári dumában is képviselve voltak. Az elnyomott kisebbségeknek (szerbeknek, románoknak, szlovákoknak) csak 8—10 képviselőjük volt a képviselőház 414 tagjában, bár ezek a kisebbségek a népesség 50 %-jét alkották. A háború után a Horthy uralom alatt a Szocialistáknak volt néhány képviselőjük a parlamentben olyan városokból, amelyekben titkos szavazás-volt, de a parasztságot törvény tiltotta el attól, hogy szakszervezetekbe tömörüljenek és a szociáldemokrata pártnak megtiltották, hogy a falvakban politikai tevékenységet fejtsen ki. Pedig ebben az országban a népességnek több mint 55 %-je paraszt és fárm munkás. A mezőgazdasági lakosság ki volt zárva minden betegség-elleni biztosításból, és semmiféle munkás se kapott munkanélküliségi segélyt, akár mezőgazdasági, akár ipari munkás volt. Magyarország szociális és politikai reakciójának a mélyén a föld elosztása van. 1920-ig csak a föld 34<-5 %-je volt azoké, akik művelték. A lakosság négy ötödrésze 20 holdnál kevesebb földdel birt vagy egyáltalán nem volt földje. 324 nagy földbirtokos kezében volt a föld 20 %-je, átlagban 41 ezer hold. Eszterházy hercegnek magának 570 ezer hold földje volt. Az egyházaknak kb. 1 millió hold földjük volt. 1920-ban bevezették az úgynevezett földreformot. Hivatalosan egy millió hold földet osztottak szét, de a valóságban a parasztok csak vagy 500 ezer holdat kap
