Tárogató, 1941-1942 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1941-07-01 / 1-2. szám
12 TÁROGATÓ annak, hogy én én vagyok, hogy én gondolkozom, hogy én érzek, hogy én határozok el valamit, hogy én cselekszem. A tudatosság az, ami az embert minden más élőlénytől tökéletesen megkülönbözteti: az állatnak is vannak képzetei, általános képzetei is, de nem tudja, hogy neki vannak képzetei, nem bir tudatossággal. A tudatosság ténylegességét egyszerű frázissal elintézni nem lehet-amint azt a hazug Lucifer akarja tenni-, a tudatosság bennünk az Isten alkotása. Lucifer tovább megy s gúnyosan kérdi, hogy egyáltalán mi értelme van az egész világnak Csak gép ez a világ s a forgása ugyanazt a nótát jelenti. “Nem unod meg ugyanazt a nótát hallgatni?” — kérdi az Istentől. Mintha csak ezt mondaná: Nem komédia ez az egész világ? Erre a kérdésre választ, tökéletes választ a kereszténység adott. Az élet célja Krisztus Urunk szerint a tökéletesedés: értelmi, erkölcsi, akarati fejlődés, hogy ez által az örök életet kiérdemeljük. Az embernek azért van értelme és szabad akarata, hogy Krisztus tanításának megfelelő fejlődése-tökéletesedni akarása-révén érdemeket szerezzen az örök életre. Lucifer ezt tudja, mert az ördög nagyon is tisztában van a világ lényegével és szerkezetével, de elhallgatja. Az ördög épen azért ördög, mert nem őszinte. Mikor az Ur rendre utasítja a sátánt, hogy “hódolat illeti az Istent s nem bírálat,” Lucifer ezt válaszolja: “Nem adhatok mást, mint ami a lényegem.” Azaz az ördög csak ördögnek marad, csak istenellenesnek marad s soha javulás nem lesz benne. Az ördög sohasem térhet meg; míg a “legördögibb” ember is megtérhet, az ördög soha. Az ördög ezt nem panaszképen mondja, hanem dicsekvésképen. Azt mondja, hogy ő is öröktől való, mint az Isten-ami ismét hazugság, mert az ördög tulajdonképen bukott angyal. Lucifer önmagát jellemzi, dicsekszik, a dicsekvés is ördögi vonás. Ehhez a világhoz ő szükségképen hozzátartozik, -mondja-mint a fényhez az árnyék s a boldogsághoz a lehangoltság. Szóval Lucifer azt állítja, hogy a gonoszság épugy lényege a világnak, mint a jóság. Megint hazudik, mert a ténylegességet szükségszerűségnek teszi meg, mintha csak a poloska azt mondaná-ha beszélni tudna-, hogy őt nem szabad megölnünk, mert ő létezik, tehát léteznie kell is. “Együtt teremténk”-ez is hazugság, mert a rossz, a gonosz később vonult be a teremtésbe; ez a bűnbeeséssel kezdődött. (A Biblia alapján argumentálunk? Igen, mert az ördög maga is bibliai fogalom, tehát maradjunk csak hűek a közös alaphoz!) Egy megjegyzés: az Istenről nem lehet azt mondani, hogy valamit “gúnnyal” mond. De ha a költő az Istent színpadon akarja szerepeltetni, akkor ember módjára szerepeltél Ez költői szempontból elnézhető, de természetesen helytelen. Hanem amit Lucifer mond, abban olyasvalami nyilvánul meg, amely a történelem folyamán gyakran szemlélhető volt: “... egy talpalatnyi föld elég nekem, Hol a tagadás lábát megveti, Világodat meg fogja dönteni.” A gonosznak megvan az a tulajdonsága, hogy nő. Kis kezdetekből hatalmas gonosz áramlatok fejlődnek ki. Egy németországi kis földalatti sörpincében kezdi meg az agitációját egy gonosz, erőszakos és bosszúálló ember s egy pár év alatt az odafejlődött, hogy most emberek milliói állanak szemben egymással és a modem technika minden eredményét arra használják, hogy egymást megnyomorítsák, gyilkolják, hogy ezt a földet siralomvölggyé változtassák, amelyet özvegyek és árvák könnyei áztatnak. Tehát csirájában kell megfojtani a gonoszt-mert később későn jön az orvos. (Folytatjuk )
