Tárogató, 1940-1941 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1940-07-01 / 1-2. szám
8 TÁROGATÓ «------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------<& JEGYZETEK 4>—------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------4 Hornyánszky Miklós Jegyezzük meg a nevét, mert egyike ő azoknak a kanadai magyaroknak, akiknek az itteni működése elismerést jelent a magyar névnek. Hornyánszky Miklós világszerte ismert és méltányolt festőművész és grafikus művész; a müvei ott találhatók a legelőkelőbb környezetben Belgium, Hollandia, Kanada és Magyarország képtáraiban; csodálattal szemlélik őket minden jelentős művészeti tárlaton s a grafikus művészete még nemzetközi összehasonlításokban is többször a legfőbb elismerést nyerte el. Mi, Hornyánszky Miklós kanadai honfitársai, nemcsak büszkék vagyunk rá, hanem jóleső megnyugvással könyveljük el azt a szolgálatkészséget, amellyel — hallatlan elfoglaltsága ellenére is — támogat minden olyan ügyet, amely magyar törekvés sikerét célozza és a magyar név, a magyar kultúra integritásának a megóvását jelenti. (Olvasóinknak vélünk szolgálatot tenni, miikor megjegyezzük, hogy Hornyánszky kisebb grafikus müvei rendkívül olcsó áron kaphatók. Torontóban minden évben sok száz színes Hornyánszky metszet kel el a Church of All Nations karácsonyi vásárán; a vásár látogatói csak úgy kapkodják, mert ezek a rendkívül tetszetős színes metszetek nagyon alkalmasak arra, hogy “megkülönböztetett” művészi karácsonyi üdvözlő kártyákul szolgáljanak. A TÁROGATÓ olvasói ilyen Hornyánszky metszeteket rendelhetnek a szerkesztő révén is. Áruk: 3 darab egy dollár.) Remenyik Zsigmond évkönyve A TÁROGATÓ jelezte, hogy a magyar irodalmi élet egyik kiválósága, Remenyik Zsigmond, aki egy idő óta New Yorkban tartózkodik, Szép Szó cimü folyóiratát az Egyesült Államokban megjelenteti. Ettől a vállakózástól szervezési nehézségek miatt egyelőre elállott s ahelyett egy évkönyvet adott ki, melynek cime: Szép Szó Évkönyve, 1940. Tavasz. (Árra 1 dollár. Megrendelhető a szerzőnél: Zsigmond Remenyik, P. O. Box dó, Station K, New York.) Ez az Évkönyv jelentős eseménye a magyar kultúrának. írói jólismert nevek s részben olyanok, akiknek politikai jelentőségük is van, ha mindjárt ennek a következményeképen kénytelenek is száműzetésben élni. A könyv egészében jól képviseli a haladó magyar kultúrát, azt, amelyet a hamisítatlan magyar szellemi törekvés képviselt és képvisel ma is ott, ahol a magyar nemzetnek idegen hatalmak a maguk erőszakosságával nem kényszerítik elnémulásra. Itt csak egy pár olyan szerzői nevet sorolunk fel az Évkönyvből, amelyek magukban véve is programot jelentenek: Ignotus, Jászi Oszkár, Lengyel Emil, Móricz Zsigmond, Nadányi Pál, Remenyik Zsigmond, Simándy Pál, Vémbéry Rusztem és Zsolt Béla neveit. Horvátit Béla verse a fantikus ember erőtől duzzadó pompás ökölrázása, de a “németellenességről” irt “jegyzetét” is érdemes átgondolni. Lesznai Anna “Őszi falu”-ja ugyan New Yorkban íródott, de a magyar falu hamisítatlan levegője hatja át. Remenyik Zsigmond kulturérzékét semmi sem bizonyítja jobban, mint az a tette, hogy a magyar múlt élő valóságait is megszólaltatta: nem újdonságokat, hanem maradandó értékeket akart összegyűjteni s ez teljes mértékben sikerült is neki. Gratulálunk Remenyik Zsigmondnak s köszönjük neki a Szép Szó pompás Évkönyvét. (Cz. A.) “Nos, te mondtad, hogy válasszak” - mondta a férj a feleségének, mikor a golfütőit magával vitte az ágyába. A lóval húzott kocsik átlagos sebessége New York belvárosában 11 és )/? mérföld volt; az autók átlagos sebessége ugyanott ma 6 mérföld. Reviczky Gyula Horváth János professzor a következő jegyzetet irta róla: “Reviczky Kálmán nyitramegyei nemes ur természetes fia. Reviczky Kálmánná gyermekéül fogadta s szeretettel nevelte: Imakönyvem c. versében őreá céloz. E jó “anya” halála után sok nyomorúságon ment keresztül. Pozsonyban tanult, nevelősködött Garamujfalun és Dentán, Temes megyében; az ott megismert Bakálovich Emmához irta szerelmi versei egy csoportját. Azután Pesten, Aradon, Kassán, s ismét Pesten ujságiróskodott, egyidejűleg Komjáthy Jenővel lakva együtt. Tüdőbaja gyógyítására kétizben is megfordult Arcoban. Az üllői úti klinikán halt meg 1889-ben. Költé
