Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1939-11-01 / 5. szám

2 TÁROGATÓ lal fel; a külügyminisztereket magához citál­ja, hogy megijeszthesse őket stb. Az első ál­dozat Esthonia (Észtország) volt, a második Latvia (Lettország), a harmadik Lithuania. Egy érdekes apróság volt Hitler kávéjának a lefoglalása. Szept. 23.-án az angolok elcsíp­tek egy hajót, amelyen többek közt 2000 kg. arábiai kávé volt Hitler személyes használa­tára. Hitler nyüván tudja, hogy mi a jó kávé, de most majd meg kell elégednie holmi Er­­satz-cal (pótlékkal), mert bizony Magyaror­szágon nem terem kávé. A keresztény-egyházak üldözése úgy Néme­tországban, mint Csehszlovákiában fokozot­tabb mértékben folyik. Németországban meg­szüntették a keresztény folyóiratokat, könyv­kiadást stb., Csehszlovákiában a katolikus papokat internálják és végzik ki azzal az ürüg­gyel, hogy Benes hivei. A legfontosabb események egyike volt a franciaországi kommunista párt feloszlatása. Erre vonatkozólag Franciaország a következő hivatalos kijelentést tette: A kommunist párt feloszlatását ugyan az egész francia közvéle­mény követelte s mikor megtörtént, örömmel vette tudomásul, de a kormány mégsem ezért tette, hanem azért, mert az ország biztonsága megkövetelte s mert a kommunizmus hom­lokegyenest ellenkezik azzal, amin az európai civilizáció nyugszik. — Pompás szavak: már régen érvényesülniük kellett volna. Az em­beri szabadság azt követeli, hogy mindenfajta diktátorsággal és terrorral leszámoljunk. Úgy a nácizmusnak, mint a kommunizmusnak pusztulniok kell. Egy-két szót szeretnénk még mondani a hírszolgálatokról. A rádiót öröm hallgatni, mióta a háború kitört, mert a rövid hullám­hosszú vevés épen olyan erős, mint akármelyik hosszú hullámhosszú helyi állomás. A német híradás — amint azt várni lehetett — gyere­kesen ostoba és hazug. A németeknek ■— úgy látszik — nem jut eszükbe, hogy Amerikának saját hirszolgálata van s ha az övék az ame­rikaival ellenkezik, a megbízhatóságuk még jobban szenved. A hangjuk emellett mindig gúnyos és pöffeszkedő. — Nagyon jó — úgy tartalmilag, mint formailag — a francia és angol híradás. Az angolt a helyi állomások is hozzák, az angol nyelvű francia híreket este 8 órakor (EST) lehet venni. “A nyugodt elméket nem lehet megzavar­ni vagy megijeszteni, azok úgy a jó — mint a balszerencse idején a maguk módján halad­nak, mint az óra a vihar zúgása alatt.” — Robert Louis Stephenson. A háború vezérei. Viscount Gort a Franciaországban harcoló angol haderő parancsnoka. 53 éves, hivatásos katona, aki a világháborúban elnyerte a Vic­toria keresztet. A beszélgetésében semmi nyoma a katonai merevségnek vagy pőffesz­­kedésnek, inkább félénk és nyugodt. A vi­lágháborúban háromszor sebesült meg. Szol­gált katonai kollégiumi tanári minőségben ott­hon s szolgált Indiában, Shanghaiban. 1937 óta feje a birodalmi vezérkarnak. Maurice Gamelin a francia hadvezér. 67 éves. Egész élete sikeres volt: a legjobb volt az iskolában s sikert aratott az akvarelljeivel is. A világháborúban Bergson filozófiáját tanulmányozta, de egyúttal Joffre marshall szárnysegéde volt. A világháború folyamán egyszer hatalmi túlerővel találkozott, de még­sem vonult vissza, hanem a németeket kény­­szeritette arra. A háború után Brazília ka­tonáit oktatta s abból az időből származik egy hires mondása: “Nem mindig kell pa­rancsolni. Néha szükség van a meggyőzésre.” Braziliából Szíriába ment egy lázadás elnyo­mására. 1935-től kezdve főparancsnok. Walther von Brauchitsch a német főpa­rancsnok, aki a titokzatos körülmények közt meghalt Fritsch elébe ugrott. (Fritschet állí­tólag otthon lőtték agyon, mert állítólag ben­ne volt egy Hitler — ellenes összeesküvés­ben). Brauchitsch 58 éves; német nemesi családból származik; Hitler-nek 1933-ban va­ló hatalomra jutása nagy előléptetést jelen­tett neki. Brauchitsch tipikus katona, kerüli a lámpafényt, a reklámot, katonai dolgokat tanulmányoz és kitűnő tiszt. Hűséges Hit­lerhez, de neki magának nincs politikai hit­vallása. Mivel az életmódjáról a német saj­tó nem ir, nem valószínű, hogy olyan nép­szerű alakká váljék, mint Ludendorff volt. A Maginot erődítmény Franciaországnak Németország felé eső ha­tárán van a hires Maginot erődítmény, az egész világ leghiresebb erődítménye, amely a valóságban nem egy erődítmény, hanem kü­lönböző erődítményeknek tudományosan ös­szeszerkesztett csoportja. Ezek az erődít­mények a nevüket André Maginot-tói kapták, “Maginot őrmestertől,” amint széliében — hosszában nevezték. Maginot 1877-ben született s hadügymi­­nisztériumi helyettes államtitkár volt, mikor a világháború kitört. Hiába kérték a feljebb­

Next

/
Oldalképek
Tartalom