Tárogató, 1939-1940 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1939-10-01 / 4. szám

TÁROGATÓ 7 <>------­JEGYZETEK I-------♦ Uj szavak a politika szótárában. A Magyar Tudományos Akadémia nyelv­művelő bizottságának folyóirata, a Magya­rosan legújabb számában Loványi Gyula ér­dekes cikket irt az újabban, különösen a po­litikai életben használt szavakról. Rámutat arra, hogy a szellemi, társadalmi áramlatok hatásai mindenekelőtt a nyelvben nyilvánulnak meg. E feladat elé állították a mi nyelvünket is a világháború után kialakult uj politikai rend­szerek. Mutatóba egy kis szógyűjteményt állított össze a szerző. így többek között: Árja. A német az indoeurópai, vagyis árja népcsaládhoz tartozik. A magyar az urál-al­­táji népcsalád tagja, tehát nem árja. Aki azt akarja kifejezni, hogy nem zsidószármazásu, magyarfajunak nevezi magát. Asszimiláció, disszimiláció. Asszimiláció helyett áthasonulást, beolvadást, disszimiláció helyett visszahasonulást mondunk. Destruktiv, konstruktiv. A destruktiv szó helyes megfelelője: bomlasztó, romboló. A konstruktiv helyett: épitő, alkotó szó a meg­felelő. Egy pártrendszer: hibás szóalkotás. Párt­nélküli rendszert, nemzeti szocialista rend­szert, uralmat, mozgalmat kell mondanunk. Fassizmus. Elkéstüunk a magyarítással. Ha már átvettük az idegen szót, ne német formájában vegyük át, ne szaporítsuk az -iz­musok hadseregét. Mondjunk fassizmó-t. halkan, mintha szégyelné, a ház és az éjsza­ka családias csendjében egyedül magának játssza ama szólók egyikét, — például Tri­­stánból a pásztor énekét — amelyek úgy vi­rágzanak es emelkednek az ismételt melódiá­kon keresztül, mint a győzelem a szomorúság felett, mint az ártatlanság legtisztább hívásai. És Félix hallgatja, egész lelkében meg­rendülve, amely ebben a magányban még megrenditőbb és hatalmasabb és úgy érzi, hogy megvigasztalódik ettől a mérhetetlen melan­kóliától és szinte fuldokol ettől a mérhetetlen boldogságtól. És nem mernék megesküdni, hogy ezekben a pillanatokban nem gördül — e végig a boldog ember arcán néhány köny­­nycsepp. (A Magyar Kultúrából. —- Giovanni Pa­pim nevét a magyar olvasók egy roppant népszerű Krisztus életrajza alapján ismerik. Radikális ember volt, de hivő kereszténnyé vált. Egyetemi tanár s az olasz akadémia titkára.) Fotókópia. Magyar megfelelője: fénykép,, fényképes másolat. Gletchschaltolrü. Egyenlősiteni, egyenlővé tenni. Hivatási kamara. A német Berufskammer rosszul sikerült átültetése. Helyes kifejezés: a foglalkozás-csoportok kamarája. Horogkereszt: Németesszóösszetétel. Helye­sen horgaskeresztet kell mondanunk. Intemálótábor. Elkülönítő, különtartó tá­bor. Korporáció. Magyarul testületet jelent. Őskeresztény. Ezzel a kifejezéssel mind sűrűbben találkozunk. Ehelyett régi, vagy ősi keresztény megjelölést kell használni. Parancsuralom, tekintélyuralom. Nem jó kifejezői korunk uj politikai rendszereinek. Vezéri uralom, vezéri uralmi rendszer, kor­mány vezéri rendszer sokkal jobban fejezik ki az uj irányzatok többféle formáját. Szavalókórus. Ehelyett sokkal jobb csopor­tos beszélőket mondani. Szociálnacionále. A nacionalizmust össze­tévesztik a nacionáléval. Nacionálé jelentése: személyi, származási adatok. A szociális na­cionalizmust szociális nemzeti iránnyal fejez­hetjük ki. Született keresztény. A megkeresztelkedett zsidó nem született kereszténynek. De szü­letett keresztény, hisz őt sem a gólya hozta. Vezér kancellár. A helyes cim: vezér és bi­rodalmi kancellár. Világdemokrácia. Németes összetétel. A világ demokráciái demokrata államai, a helyes kifejezés. Megszoknánk a népuralom szól-is a demokrácia helyett. — (Magyar Nemzet). Leonardo da Vinci mondása: “Aki egy nap alatt akar meggazdagodni, azt egy év alatt felkötik.” Malcolm Bradbury, angol gazdász, egy Jersey tehén tejszolgálatát évi 350 gallonról felemelte 2000 gallonra, uj módszert vezetve be. A módszeréről a következőket mondta: “A tehenek olyanok, mint az asszonyok. Ked­veskedés és becézés kell nekik. Én kedvez­tem a tehenemnek, becéztem, megváltoztat­tam az étrendjét s azt adtam neki, amit leg­jobban szeretett. A teheneknek lélektani megértés kell.” Mindenki annyit ér, amennyit azok a dol­gok érnek, amelyek a lelkét komolyan foglal­koztatják. (Március Aurelius.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom