Tárogató, 1938-1939 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1938-09-01 / 3. szám
2 TÁROGATÓ latot Mancsuriában. A japán követ ez ellen igen erélyesen kikelt Moszkvában. A Szovjet ellenben csak azt válaszolta, hogy fütyül a “fenyegető” diplomáciára. Hogy mindez háborúra fog-e vezetni Japán és a Szovjet között, azt ebben a pillanatban még nem tudjuk. Törökországot Anglia megvette. 80 millió dollárjába került. Ezt a kölcsönt adta Anglia Törökországnak Angliában vásárlandó hadi felszerelések céljából. Csuda-e, hogy a török külügyminiszter lelkesedéssel kiáltott fel: “Anglia úgy tekint bennünket, mint egy igazi barátot. Anglia megmutatta, hogy bízik bennünk. Akármi történjék is, mi sohasem leszünk Angliával ellenséges táborban. Anglia elveszthet egy harcot, de soha egy háborút. Neki van pénze, tengeri hadereje és jelleme.” Törökország Angliával tart, de Görögország Németország hűbérese lett. A görög király esküszegése ölte meg a görög demokráciát s tette lehetővé Metaxas diktátorságát. Akik ismerik a görög népet, azt tartják, hogy a görög események utolsó fejezete még hátra van s az aligha lesz kedvező a fasizmusnak. Újabban a krétai lázadás elfojtásáért Metaxast egész élete tartamára miniszterelnöknek nyilvánították s mi kíváncsian lessük, hogy vájjon mennyi időt jelent az? A kanadai fasiszta vezérnek, Adrien Arcandnak a programjában ez is bennfoglaltatik: “Kanada a kanadaiaké”. Figyelmeztetjük a kanadai magyarokat, hogy minden fasiszta mozgalommal szálljanak szembe, mert a fasiszták szemében mi is “idegenek” vagyunk. Az osztrákok is megbánták már, hogy a nazikkal szavaztak, az osztrák nazik közül 4S0 már koncentrációs táborban van. Mi minden olyan mozgalmat kerüljünk, amely gyűlöletet s más ember elnyomását jelenti. A nazi terror mindenütt megnyilvánul, ahol nazik vannak. Az Egyesült Államokban a szervezett nazik nyomást gyakorolnak az ott lakó németekre, hogy vagy csatlakoznak a nazi mozgalomhoz, vagy az otthon maradt barátaik és rokonaik fognak szenvedni. így iparkodnak híveket toborzani. Ugyanígy járnak el Svájcban és mindenütt, ahol németek vannak. És pénz van bőven propagandára, de otthon a lakosság megélhetése napról napra súlyosabb lesz.-----------------------------------------------------------------------------------------------& A SZEGÉNYSÉG DICSÉRETI ®--------------------------------------------------------------------------------------—$ (Folytatás.) (A mezők liliomai) De hát mi is a csudálni való a gyermekláncfűn, ezen a boszantó dudván, amely csak arra való, hogy elrontsa a pázsitunkat? — mondják azok, akiknek van pázsitjuk a házuk előtt. Talán a sárga színét csudáljuk vagy azt a “szépséget”, amely a virág utánozhatatlan szabályosságában nyilvánul? A szabályosság a renaissance ideálja volt, nálunk a kompozíció szépsége a szabálytalansággal kezdődik — mondják ők. De ha már annyira modernek akarnak lenni, hogy nem imponál nekik az egyszerű dallam, ha azt egy szóló — fuvola játssza, hanem egy nagy zenekar együttes munkájának kell ugyanazt a dallamot létrehozni, (amint pl. Bach hegedű-szólóját inkább Respighi nagyszabású zenekari feldolgozásában hallgatják meg, mint szólóhegedün), miért nem tudják meglátni, hogy a gyermekláncfű sok, különbözőképen szakgatott levelének * minden erőfeszítése kellett ahhoz, hogy együttes munkájukkal egy hamisítatlan szépséget hozzanak létre? Nagy erőteljes tényezők egyszerű minőségben végződnek; de ha nem is tudunk mást meglátni, mint ezt az egyszerűséget, ne feledkezzünk meg az azt létrehozó erőkről. Az emberi felületesség erről sokszor megfeledkezik. Vannak mély gondolkozók, akiknek egy hősies élet minden kiizködése kell ahhoz, hogy Krisztusnak egy egyszerű igazságát életet szabályozó kötelezettségül elfogadják. Mások gyermekkorukban fogadják el ugyanazt s nem képesek megérteni, hogy hogyan lehetne egyáltalán el nem fogadni. Egyformán Ítéljük meg a két embert? Aki igy tesz, az aligha értékeli a teremtő élet teremtő jellegét úgy, ahogy azt értékelni kellene. A baj a szegény gyermekláncfűnél ott van, hogy nagyon sok van belőle, s amiből sok van, az az átlag embernek nem jelent értéket. Sim-
