Tanügyi Értesítő, 1918 (16. évfolyam, 5-10. szám - 17. évfolyam, 1-4. szám)
1918-12-01 / 4. szám
4. szánt. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 3. oldal. (földadó, házadé, kereseti adó stb. cim6a) egy hold féld után. Az állam megteheti azt, hogy megfordítja adolgot és úgy rendezi he az adózást, hogy minél nagyobb birtoka van valakinek, aránylag (vagyis I hold fftldre számítva) annál nag/obb adót fizessen. (Progresszív adózás.) Ez esetben a nagy birtokok tulajdonosai fizetnének aránylag legtibb adót és előreláthatóan inkább felparcelláznák birtokukat vagy ennek egy részét, semhogy a rájuk háramló sok adót megfizessék. c) Az állam kimondhatja azt is, hogy neki nem mindegy, .miképen művelik a birtokosok a földjüket — mert hiszen az ország ereje, mint a háború is megmutatta, nagy mértékben függ attól, hogy a földje jéí van-e művelve és átlag véve sokat terem-e? Az állam ennélfogva kimondhatja, hogy amely főid szántónak, rétnek, kertnek vagy szőlőnek alkalmas, azt nem szabad parlagon hevertetni, vagy csupán legelő vagy ordő gyanánt használni. Ebben az értelemben az állam büntető jellegű külön adót vethet ki minden olyan parlagon heverő, vagy csupán legelőnek vagy erdőnek használt főidre, (amaly minőségénél és fekvésénél fogva) művelésre is alkalmas volna. Ez az intézkedés a nagybirtokot aujtaná, — mert a kisbirtokosok általában minden főld- jftket, amely művelésre alkalmas, szívesen meg is mívelik, — ellenben nagybirtokokon, az egész országban együttvéve, körül- $ millió kát. holdnyi olyan művelésre alkalmas főid van, amely most erdő vagy mocsár alatt hever, vagy legfeljebb legeltetésre szolS íl. Ha az állam külön adót vetne ki az ilyen kidre r akkor azokat birtokosaik — külünö- aen mostanában, mikor kevés a munkás és magas a munkabér — inkább volnának készek felparcellázni, mint művelés alá fogni. d) Az állam as eddig felsorolt három módozatot együttesen is alkalmazhatja. Progresszív adózást létesíthet, ugyanakkor külin büntető adót is vethet ki a művelésre alkalmas, de tényleg meg nem müveit földterületekre ás ugyanakkgr kimondhatja azt is, hogy senkinek sem lehet, mondjuk 2000, vagy mondjuk 5000 holdnál nogyobb birtoka — már csak azért sem, mert a túlságos nagy birtokot nem tehet jói művelni. Már most, ezen idáig a), b), c) és d) alatt telsorolt négy módozat közül melyiket válasctaaák legszívesebben. L) az apró (10 holdaál kisebb) birtoku földművesek ? II.) a közepes (10 holdas) Urtoku földművesek? Ill) a nagyobb (30-100 holdas) birtoku földművesek P 3. kérdőpont. 'amennyiben a megkérdezett földművesek azt a módozatot választanák, hogy az állam egyszerűen vegye ef mindazoktól, akiknek 500 holdnál több birtokuk van, az 500 holdon felüli részt: est úgy gondolják-e, hogy az állam az elvett föld értékét megtérítse az illető nagybirtokosnak, vagy pedig úgy, hogy ne térítse meg ? Mikép fogják ezt föl a.) az apró birtoku földművesek? b.) a közepes birtoku földművesek? c.) a nagyobb birtoku földművesek ? 4. kérdőpont. Helyes és jó volna-e, ha az állam az egyházi birtokokat minden kártérítés nélkül elvenné az egyházaktól és felosztaná a földművesek között ? Az egyházak papjait azontúl az állam fizetné. Mit mondanak erről a.) az apró birtoku földművesek? b.) a közepes birtoku földművesek ? c.) a nagyobb birtoku földművesek ? 5. kérdépont. Helyes és jó volna-e, ha az állam a hitbizományi.. alapítványi, egyházi, községi, közbirtokossági és egyéb olyan birtokokra nézve, amelyeket ma tulajdonosuk a törvény szerint nem adhat el, ezt az eta- dási tilalmat megszüntetné, vagyis kimondaná az állam, hogy a kötött birtokok mostantól kezdve föiparcellázhatók és eladhatók. Mit mondanak erről .) az apró birtoku földművesek? b.) a közepes birtoku földművesek ? c.) a nagyobb birtoku földművesek ? 0. kérdőpont. Helyes és jó volna-e, ha az állam a községi legelők felosztása tekintetében most fennálló tilalmakat megszüntetné és inkább a szántóföldi takarmánytermesztésre vonatkozó újabb ismeretek terjesztésével mozdítaná elő az állattenyésztést ? Mit szólnak ehhez a.) az apró birtoku földművesek ? di.) a közepes kirtoku földművesek ? c.) a nagyobb birtoku földművesek ? 7. kérdőponl Helyes éa jó volna-e, ha az állam gondoskodnák a tagosítások alkalmával a múltban elkövetett visszaélések orvoslásáról és egyszersmint gondoskodnék arról, hogy az összes községi határok tagosítása szabadon választott népbizottságok és pártatlan szakbírók utján igazságos alapon végrahajtasék ? Mit mondanak erről a.) az apró birtoku földművesek ? b.) a közepes birtoku földművesek? c.) a nagyobb birtoku földművesek? Kelt (község neve, megye) (beküld* neve.)
