Tanügyi Értesítő, 1918 (16. évfolyam, 5-10. szám - 17. évfolyam, 1-4. szám)
1918-10-01 / 2. szám
XVI! évfolyam! Szatmár-Hémeti, 1918. október. Z-ll szál. Megjelenik ír in den hónap 1-én TfINÖGYI ÉRTESÍTŐ NEVELÉS- ÉS OKTATÁSÜGYI SZAKLAP Felelős szerkesztő : Neubauer Elemér, Szatmár-Németi, Tanitókháza. # Társszerkesztő: Székely Árpád, Nagybánya. JÜs Kiadótulajdonos: a Szatrnárvármegyei Általános Tanitó-Egyesület. Előfizetés ára: egy évre 6 kor. Népnevelői intézmények. Két nevelő-intézményünk van a népnek a nevelésére: az elemi iskola s a katonáskodás. Mind a kettőnek erős hatása, erős nyoma maradhat. Mindkettő javát szolgálja a népnek s sokban hozzájárulhat ahoz, hogy szorgalmas, munkás, dolgos, okos beosztással élő, helyes életű legyen a nép. A népiskola, a 6—12 éves esetleg 6—15 éves korban alapot teremt. Beléptetheti a tanítási alapismertek mellett a rendszeretetnek, a takarékosságnak és a helyes gondolkozásnak az alapját s az erénynek, mindannak ami jó és becsületes a magvát. Sokat tehet és ha megfelelő igyekezetü és irányú a tanító, tesz is. Ahol rendes iskolázás, jó tanitói vezetés van, csak marad nyoma, ahol pedig igy-amugy felületesen megy az irányítás és a munka is, valami szintén ragad a gyermekekre. Mivel pedig a felnőtt korban látott, hallott dolgok már nagyobb fogékonysággal szólaltatják meg az embernek a lelkét, a katonáskodás idején szerzett benyomások még erősebb hatással vannak reánk s igy talán még hatásosabb nevellőnk a katonáskodás, mint az elemi iskola. A katonáskodás a népnek a nevelésében ygyanaz, ami a középiskolai nevelés. Míg a középiskolai nevelés bizonyos öntudatot, önállóságot, intelligenciát, ismeretkört nyújt és nyit meg, addig a szigorú katonáskodás fegyelemmel, a rendtartásnak, a dresszuának az erejével s a testi neveléssel hozzászoktatja a nyers s iskolázatlan embereket bizonyos mértékű magatartásra, tisztelet adásra, rendtartásra. Emellett tanít is, mert az altiszti iskola nem egyéb, mint oktató iskola. Lehet, hogy itt-ott vannak hiányok benne, dehát azokat kiküszöbölni, pótolni igen könnyű. A katonai nevelés, értem a népnek katonai kiképzését, három évig art. Ezalatt a fegyverfogásnak, a me- netelésoen való kitartásnak, a regu- lázott szabályaiban képezik ki, gyakorolják be a legénységet. Mi tanító- emberek azt mondjuk, hogy ez a három évre nem sok, vagyis erre három év nem szükséges. Még ha a katonai szolgálati idő két esztendőre lenne leszállítva, akkor is ennyire sok idő még a két év is. Bővíteni kellene a katonai szolgálat 2—3 évre szabott ideje alatt nyujtandókat. Úgy bővíteni, hogy a népnek a nevelésében a katonáskodás inkább legyen nevelő mint ma s a gyakorlati élethez a katonának mint embernek gyakorlati foglalkozásához közelebb álló legyen a katonai nevelésnek és képzésnek az iránya. Elmondom röviden miképpen gondoltam ezt. Az egyik mód mindenesetre az, hogy ha irni-olvasni nem tudó kerülne a legénység közé, azt az irás-olvasásunk tudományába okvetlenül be kellene vezetni. Így, aki vala
