Tanügyi Értesítő, 1916 (14. évfolyam, 1-10. szám - 15. évfolyam, 1-4. szám)
1916-01-01 / 5. szám
2. oldal. TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. szám. vetkezve, a különböző segítések és adakozások is nagyobb méretűek. De a segítségre is nagyobb szükség van, mint volt valaha. A háború borzalmai által ütött sebek enyhítésére a könyö- rületesség, az emberszeretet szélesebb rétegben jut kifejezésre. Az emberies érzelemnek galambja állandóan az emberek között röpköd s legyezgetö szárnya mozgásával folyton ébren tartja bennünk azokat a kötelességeket; amelyek ez érzésből erednek. Aki a lelkeket megkérgesitö önösségéből ma sem bujt ki, lelki elfásultságának betegségében sínylődik. Az ilyenek a küzdelem élén a csatavonalban kellene, hogy legyenek, hogy másoknak a szenvedését s maguknak a betegségét megértsék. Most a falatunkat, a meleget adó otthonunkat, a másokat is erősíteni tudó szeretetünket, a reménytelennek szivébe és tudatába önthető lelkesedésünket oda kell adnunk s meg kell osztanunk. Ha a háború az egyenlőségei és megértést megteremtette, ezt ezután is fenn kell tartanunk legalább ilyen fokban. Az állam bizonyosan megteszi, hogy minden ami a különböző ajkú és vállásu emberek között ütközésre alkalmat adó, megszűnjék. A nemzetiségi irányzatoknak a magyar társadalom tagjai közé éket verni igyekvő törekvései kell, hogy elhaljanak. Az ország, területén magyar levegőben a magyar lelkesültség s a magyaros testvériesülés kell, hogy mindenkit összeforrasszon. Az az áldozatkészség, mely a társadalmat ma uralja, kell, hogy állandó maradjon. Kell, hogy az emberek mások bajainak enyhítésére s ezzel a köznek szenvedései kisebbítésére állandóan szerves munkában álljanak. Ezt a társadalmi szervezkedést meg kell tennünk, fokoznunk szabad, lazulni engednünk nem. Az állam erejét, az ország életképességéi erős szervezkedéssel megépített társadalmi intézményekkel szilárdítsuk. Ezek legyenek azok az erősítő pillérek, amelyek a magyarságnak belső életképességéhez a biztosítékot adják. Annak a szervezkedésnek, melyet erősítő pilléreknek mondtam, gazdasági, pénzügyi, iskolai s a közügyeknek minden részében meg kell lennie. Új, a gyakorlati életbe átvihető intézményekkel kell megfogni s emelni a népet, de mindig csak úgy, hogy az egységes s a magyar állameszmének szilárdítására szolgáló legyen. Minden más szervezkedés. bűn a magyar társadalom, az ország ellen s ha az állam megengedi, önmagának ellenségeket nevel. A népnek egészséges irányú megfogása arra, hogy neveljük, olyan kötelesség, amelyet a társadalom minden tanultabb tagjának teljesítenie kell. A terményeket értékesítő helyi szövetkezés, a takarékosságra vezető pénzintézetek olyan irányúak legyenek, de legyenek, hogy az embereket segítsék, anyagilag emeljék, tönkre ne tegyék. Ha a nép a nemzet erejének bizonyult a harcban, törődjünk vele többet abban a tekintetben is vele, hogy mennél több megmaradjon belőle. Egészségügyi örökkel csökkentsük a gyermekhalandóságot. Az volna az ideális állapot, ha legalább annyi jó orvos volna, mint pap. Az egészségügyet országosan javítani kellene. Legyen minden vezetés az ember-