Tanügyi Értesítő, 1916 (14. évfolyam, 1-10. szám - 15. évfolyam, 1-4. szám)
1916-09-01 / 1. szám
XU. éufolyara 5zatmdp-németf, 1916. szeptember 1-5Ő szdm. TflDUBYI ÉRTESÍTŐ HEUELÉ5- É5 OKTHTR5U6Y1 5ZRKLRP Felelős szerkesztő: Neubauer Elemér, Szatmár-németi, Tanitókháza. .A mm Társszerkesztő: Székely Flrpáö, Nagybánya. megjelenik minőén hónap 1-én- Kiadótulajdonos: a Szatmárvármegyei Általános Tanító-Egyesület. Előfizetési ára : egy éure 6 kor. EGY HALOTTNAK. Németi Sándor emlékezete. Ma úgy öleli lelkem lelkedet, Mint még soha . . . Az ősz már fenyeget, A csúnya ősz, mely mindkettőnk szivére, A mélabú borúját sem kiméivé, Derűt ontott, ki tudja, mennyiszer, Mikor még a tavasz reményivel Kecsegtetett, hogy drága kincs az élet . . . Lehelletét az éltető tavasznak Reménytelen őszömnek hányszor adtad Tavaszoddal, hogy higgyek és reméljek! S megsinylettél egy átkozott tavaszt . . . Mi máskor, béke-ölben, itt maraszt Mindenkit, élni nyárba’, őszbe’, télbe’, Lombot becézve, hervadást nem értve: Egy rút tavasz mily tenger-kint hozott, Egy átkozott tavasz lett gyilkosod . . . Tél volt, mikor utolszor láttalak, Vagy már tavasz? . . Oly mindegy ez nekem. Képzelmem bűvkörében száz alak Bukkant ki a jövőből nesztelen, Biborpalástos élők, véres árnyak, Szent vértanúi egy szentebb hazának S én nem kerestelek, nem leltelek Ott, hol halál ad örök életet . . . . . . Jöttél búcsúzni. Messze, messze tájra -Indultál, kétes végzeted bevárva. A nap ragyogott, ragyogott szemed . . .
