Tanügyi Értesítő, 1915 (14. évfolyam, 1-4. szám)
1915-10-01 / 2. szám
2. szám. tanügyi értesítő 9. oldal A beszerzési előlegnek az összegét — a fent megszabott határok figyelembevételével — úgy kell megállapítani, hogy a visszafizetés céljából történő levonások mellett, a fizetés természetével bíró illetmények végrehajtás alól mentesített részének (1908. XLI. t.-c. 6. §.) a fele, vagyis 2000 koronáig terjedő ilyen illetményekből legalább a felerész 2000—3000-ig terjedő ilyen illetményekből legalább 1000 korona a 3000 koronát meghaladó ilyen illetményekből pedig legalább '/s rész, minden esetben érintetlenül maradjon. 3) Az 1. b) pont alatt említett alkalmazottak által igénybevehető beszerzési előleg nem haladhatja meg a napidijnak, havibérnek, vagy napibérnek: egy havi összegét annál az alkalmazottnál, aki családi pótlékot egyáltalán nem, vagy évi 100 K családi pótlékot kap; két havi összegét annál az alkalmazottnál, aki családi pótlékot összesen évi 200 K vagy 300 K; három havi összegét annál az alkalmazottnál, aki összesen évi 300 K vagy több családi pótlékot, illetőleg családi pótlék természetével biró rendkívüli évi segélyt kap. Az egy évnél rövidebb szolgálattal biró alkalmazottak részére engedélyezhető beszerzési előleg nem haladhatja meg a napidijnak, havibérnek, hetibérnek, vagy napibérnek egy havi összegét. Egy havi összeg alatt az említett illetmények egy napra eső összegének harmincszorosa értendő. 4) A beszerzési előleg az alább közölt minta szerint készítendő s a közvetlen hivatali főnöknek bármikor átadható, de legkésőbb 1915. évi december hó 1-ig átadandó, Írásbeli bejelentés alapján engedélyeztetik. A beszerzési előleget kérő alkalmazott köteles a beszerzési előleg bejelentést alább közölt minta szerint sajátkeziileg kiállítani s az illetményeit kiszolgáltatandó kir. adóhivatal (kohóhivatal) a számfejtés eredményét a beszerzési előleg bejelentés külzetén feljegyeztetni s igy előkészítve a közvetlen hivatali főnökének (áll. isk. gondnoksági elnök, igazgató,) utján ide beterjeszteni. A beszerzési előleg akkor is engedélyezhető, ha az az alkalmazottak illetményeit korábban kapott fizetési előlegből származó téritmény, vagy bírói letiltás terheli. Az 1. b) pont alatt említett alkalmazottaknál a közvetlen hivatali főnök (áll. isk. gondnoksági elnök, igazgató) az írásbeli bejelentésen köteles nyilatkozni aziránt, hogy a beszerzési előleg engedélyezését indokoltnak és az alkalmazottat eddigi magatartása alapján az előleg visszafizetése szempontjából megbízhatónak taríja-e. 5) Az utalványozott beszerzési előleg a fizetési osztályokba sorozott tisztviselők által két az egyéb alkalmazottak által három egyenlő részletben vehető fel és pedig az első részlet az utalványozás után azonnal, a második részlet három hónappal a harmadik részlet pedig hat hónappal az első részletnek felvétele után. Amennyiben azonban az alkalmazottnak közvetlen hivatali főnöke az általa alkalmasnak talált módon szerzett meggyőződés alapján a felveendő beszerzési előlegről kiállított nyugtán igazolja, hogy az alkalmazott: a) tagja valamely beszerzési csoportnak és beszerzési előlegnek utalványozott összegét a beszerzési csoportnak engedményezte, vagy b) még a beszerzési előleg felvétele előtt, a beszerzési előlegnek felét, a három részletben felvehető előlegnél pedig annak egyharmadát, illetőleg kétharmadát meghaladó összegért rendelt, vagy vásárolt a jelen körrendeletben említett elsőrendű fogyasztási cikkeket, vagy c) a beszerzési előlegnek felvett részleteit rendeltetésének megfelelően már teljesen felhasználta; a második, illetőleg harmadik részlet már korábban — esetleg az első részlettel egyidejűleg — is felvehető. Az 1. b) pont alatt említett olyan alkalmazott, akinek részére a napidijnak, havibérnek, hetibérnek, vagy napibérnek egy havi összegét meg nem haladó beszerzési előleg engedélyeztetett ezt az előleget egy összegben is felveheti. A beszerzési előleget egyáltalán nem szabad kifizetni abban az esetben, ha annak első részletét az alkalmazott legkésőbb 1915. évi december hó 31-ig fel nem vette. 6) Az a körülmény, hogy az alkalmazottnak illetményei, vagy családi pótlékának (rendkívüli évi segélyének) az összege, az Írásbeli bejelentés átadását követő időpontban emelkedtek, nem állhat alapul arra, hogy a beszerzési előlegnek összege pótlólag szintén felemeltessék. 7) Az az alkalmazott, aki kevesebb beszerzési előleget vett igénybe, mint amennyit a 2. és 3. pontok szerint kaphatna, nem igényelheti azt, hogy a beszerzési előlegnek összege később felemeltessék. 8) A beszerzési előleget az alkalmazottak — tekintet nélkül arra, hogy azt mikor vették fel — 1916. évi január hó elsejétől számítandó 10 egyenlő és egymásután következő havi, illetőleg azok az alkalmazottak, akik illetményeiket félhavi részletekben kapják, 1916. évi január hó elsejétől számítandó húsz egyenlő és egymásután következő félhavi részletben kötelesek visszafizetni. 9) Az az alkalmazott, akinél a korábban kapott fizetési előlegből származó téritménynek levonása, az 1915, évi március hó 12-én hozott miniszter- tanácsi határozat alapján további rendelkezésig függőben tartatott, a fizetési- előleg még törlesztet- jen részleteinek folytatólagos törlesztésére, a beszerzési előlegnek teljes visszafizetése, vagyis 1916. évi november hó elseje előtt nem kötelezhető, 10) Annál az alkalmazottnál, aki a jelen körrendelet kiadása előtt fizetési előleget s a jelen körrendelet alapján beszerzési előleget kapott, a ko
