Tanügyi Értesítő, 1914 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1914-06-01 / 6. szám

4. oldal TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 6. szám lehetnének. Mindenesetre nem finyáskodó, hanem a szabad természetért, az egyszerű­ségért, a természetnek jelenségeiért lelke­sedő olyan egyének, akiknek a természet­szeretetük s a gyermekek iránti szeretetük ezzel a nyári szórakozásszerü teherrel meg­barátkozik, megegyeznék s akik valami magasabb szempontból vállalkoznának erre a nyári s ezért járó dupla fizetésen felül. Mert — ha önként ajánlkoznék is az illető, kellene, hogy kétszeres fizetéssel legyen erre az alkalomra díjazva. így gondoltam én a szünidei felügyelet nélkül való gyermekek erkölcsi védelmét és testi erejének fejlesztését megvalósítani ott, ahol a városok áldozatot hozni készek a gyermekvédelemért. S akik a gyermekvéde­lem magasztos intencióit átérzik, felfogják, bizonyára gondoltak erre. Csakhogy hát erre is pénz kell s azon akad meg első­sorban és főképpen. (Nagybánya.) 5zékely Rrpáő. fi „TRNITÓKHRZR IRKFttfi“ ÍOO darabonként 1*50 koronáért beszerezhető LUEI5Z ZOLTRN LJJ KÖHYU- ÉS PHPIKKEREBKEDÉBÉBEH IU 5zatmár-Németi. — Eutmann-palata. a a EGYESÜLETI ÉLET Köri gyűlés Nagykárolyban. Az álta­lános tanítóegyesület nagykároly-mátészalkai köre f. hó 11-én tartotta Nagykárolyban az áll. elemi iskola tantermében köri gyűlését. A gyűlésen úgy az állami, mint a felekezeti tanulók igen nagy számban vettek részt. A gyűlést megelőzőleg Horváth Jenő nagyecsedi áll. el. isk. tanító tartott az V. osztállyal a természetrajzból, a kutyáról gyakorlati tanítást. Hogy a tanítás teljesebb legyen, Nagy Sándor nagykárolyi áll. tanító agyagmintáztatta a kutyát a tanulókkal. Mindkét előadó tanítását dicsérettel jutal­mazta a gyűlés. Ezután Téglás Lajos nagyecsedi igazgató tanító tartotta elnöki megnyitóját. Az ő szokott tömör fejtegetéseivel azt igyekezett kimutatni, hogy bizony a népiskolai bizo­nyítványoknak az 1868. évi közoktatási tör­vények megszületése óta a nép előtt alig volt értéke. Most midőn a szavazati jogot a törvény a népiskola elvégzéséhez köti, ismeri el és ismerteti el a néppel a jövőben annak értékét. Az elnöki megnyitó után Szaleczky Miklós érendrédi áll. tanitó szót kért napirend előtt. Az egyesületnek két tagját: Téglás Lajosné nagyecsedi áll. tanítónőt és Herceg Péter szintén ugyanottani tanítót 25 éves tanítói munkásságuk alkalmából üdvözölte. Sza­leczky kartársunk oly szép, megindító sza­vakkal méltatta a jubilánsok eredményekben gazdag tanítói munkásságát, hogy az egész gyűlést magával ragadta. Az ünnepeltek e nem várt méltatásért könnyek közt mondtak köszönetét. Élénk vitát eredményezett a Tűkanits József nagykárolyi állami tanitó „Vallás ok­tatás a népiskolában“ cimti értekezése, melyben egyrészről a vallásoktatásnak az egyház kezébe leendő áthelyezéséről, más­oldalról a vallásoktatás reformjairól beszélt igen telpraesetten s a mai tanítóság fel­fogásának megfelelően. Ezután Borbáth Andor mátészalkai ref. tanitó a gazd. ismétlő iskola bajait sorolja fel és sürgeti a gazdasági tárgyak intenzi­vebb tanítását. Végre Szaleczky Miklós a patronázs ügy­ről értekezik, szokott meggyőző érveivel mutatja ki, hogy azt minden faluban meg kell alakítani s itt a tanítóra nemes misszió vár. Gyűlés az előadóknak dicséretes buzgal- mokért köszönetét szavaz. Ezután a közgyűlés az eltávozott Orosz István helyére Pótor László ecsedi állami tanítót jegyzőül választja, a jövő gyűlés helyéül pedig Szaniszlót tűzi ki. (Mátészalka.) Tóth Imre. ♦♦♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom