Tanügyi Értesítő, 1914 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1914-05-01 / 5. szám

7. oldal TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 5. szám. az állami jellegű tanítói árvaházak ezzel összhangban álló alapszabályait. Mi nem egyszer szivetfacsaró látványnak vagyunk tanúi, midőn tapasztalnunk kell, hogy öt évnél kevesebb szolgálat előtt el­hunyt tanitótársaink gyermekei egy falat kenyér nélkül maradnak. E szerencsétlen tanítói árvákkal szemben megszűnik a könyörület, az irgalom, előttük becsapódnak az állami tanítói árvaházak ajtajai. Ilyen kitaszított tanitóárva sok van az országban. Tessék csak a kir. tanfelügyelők figyelmét felhívni a 18.100—905. szánni miniszteri rendeletben foglalt feladatuk teljesítésére melyszerint afelügyeletükre bizottvármegyék- ben létező tanítói árvákat kötelesek számon tartani s azokról jelentést tenni és azonnal kitűnik, hogy minő nagy számmal találhatók tanítói árvák, akik hozzátartozóik szegény­sége, indolenciája, vagy tájékozatlansága miatt nyomorban sínylődnek és elhelyezésre várnak. Ha nem egyébért, csupán ez egy okból is fent kell tartani a budai árvaházat, hon­nan nincsenek kizárva alapszabályszerüleg a rövid szolgálat után elhalt tanítók árvái. Másrészről fontolóra veendő az is, hogy a tanitóárvák közt lehetnek s vannak is kiváló tehetségüek, ezek továbbképeztetéséről a vidéki árvaházak képtelenek kellően gon­doskodni. Tehát már azért is szükség van a fővárosban egy országos jellegű árva­házra, hogy az ilyenek az ország szivében otthonra találjanak és tehetségük szerint az összes pályákon érvényesülhessenek. Ha van hibája a budai árvaháznak, az nem más, minthogy a haladó korhoz nem alkalmazkodott. De a hibának orvosszere nem az intézet beszüntetésében, hanem a mai kor igényeinek megfelelő helyes át­szervezésében rejlik. Maradjon eme áldásos intézmény eredeti helyén, ezt követeli múltja, kiválóan előnyős fekvése s a jövőben reá váró feladatok. A mai tanítói generáció örökös szégyene volna, ha megengedné, hogy e nemes cé­lokat szolgáló, emberséges intézet' elsik­kadjon. Árvaházunk mostani vezetője — Ónody Gusztáv árvaatya — jó utón van, amikor nagy eréllyel, hozzáértéssel, szivjósággal karolja fel s tereli helyes vágányra az or­szágos árvaház ügyeit. Teljes bizalommal hisszük, hogy az ő céltudatos munkássága nyomán fellendül, modern intézménnyé fej­lődik árvaházunk, mely az ország tanító­ságának féltett kincse. E becsületes, nemes munkához készséggel járulunk mi is szóval, tollal s áldozatkészséggel. (Szatmár.) Neubauer Elemér. OTTHON F\z elsőszülött joga. (Laprade l/.) Nagy vagy, erős vagy már, fiam, Ifjúkorodba lépsz maholnap; Figyelj, ismerd meg lényegét Elsőszülöttségi jogodnak. Nincs szükséged, hogy megtanuld, Könyvekbe bujtatott szabályra; Szivedbe Írva ez a jog . .. Szived e szent törvény királya. Hogy jobban értsd, miről beszél, Olvassunk együtt benne ketten Itt, hol elödink képei Segitni készek rendületlen. így tett apám is, a derék. Derék család elsőszülötte Boldogságot abban keres, Hogy vállát terhek súlya törje. Övé a munka, a veszély, A sorssal vívott küzdelem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom