Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-10-01 / 8. szám
8. oldai TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 8. szám minisztériumban Klauzál Gábor miniszteri tanácsost, a nyugdijosztály vezetőjét, hogy a nyugdijrevizió jelenlegi állapotáról információt szerezzen. Szerkesztőnk kifejtette a magyar tanítóság kívánságait s felsorolta a a VII. egyetemes tanitógyülésnek ez ügyben hozott fontosabb határozatait. Klauzál Gábor miniszteri tanácsos kijelentette, hogy ismeri a tanítóság kívánságait s amennyire lehet, azokat figyelembe is veszik. Nem kell azonban elfelejteni, hogy a nyugdijrevizió nem annyira a jogsérelmek, mint inkább a pénz kérdése. Ha az 1907 -iki Apponyi-féie népoktatási törvény szolgált volna csak alapul a nyugdíjtörvény rendezésére, akkor a revízió már meg volna. A Zichy-féle törvény azonban elodázta egy kissé a dolgot, mert az újabb átszámításokhoz idő, a magasabb nyugdíj- járulékok kifizetéséhez pedig pénz kell. Arra a kérdésünkre, hogy ez év őszén be lesz e már nyújtva a képviselőházhoz a nyugdíjalap reviziójá ? — azt felelte a miniszteri tanácsos ur, hogy ez semmi esetre sem lehetséges. Jelenleg nincs rá fedezet. — Igaz, hogy több, mint másfél millió a deficit? — kérdeztük. — Igaz! Nincs ezen semmi titkolni való. Már legutolsó jelentésünkben elismertük a deficitet. Azóta még rosszabbodott a helyzet, amit a nagyobb számú és nagyobb nyugdijösszeggel történt végellátások eredményeztek ; e vagyonapadás abban találja magyarázatát, hogy az alapnak rendes bevételein kívül rendkívüli bevételei nem voltak, a járulék ma is az, ami volt 1875- ben. A rendes jövedelmek az évenként emelkedő kiadások fedezésére nem elegendők, Az alap mathematikai mérlegének tisztázására a tanítói nyugdíjalap részére a jelenleginél nagyobb jövedelmekről kell gondoskodni, ami első sorban a fentartói dijak felemelésével volna elérhető.“ E hirrel kapcsolatban ismét hangoztatjuk ama régi kívánságunkat, hogy az állami tanitók bocsáttassauak ki az orsz. tanítói nyugdíjalap kötelékéből s végellátásukat az áll. tisztviselőkhöz hasonlóan az állampénztárból nyerjék. Csakhogy az áll. tanitók mai szervezetlen állapota kevés reményt nyújt e fontos újítás kiküzdésére. Az áll. tanitók fejetlen egyesülete bajosan fogja e vívmányt kicsikarni. Talán megérti már egyszer az áll. tanítói kar, hogy létérdekeiért sikeresen kizárólag az áll. tisztviselők orsz. egyesületének keretein belül szállhat síkra. A tanitóságot és általában a tanügyet érdeklőleg közelebbről hézagpótló munka kerül sajtó alá dr. Lám Károly kir. s. tan- felügyelő szerkesztésében. A munkának a célja az, hogy a népoktatás ügykörébe tartozólag keletkezett és még kiadatlan elvi jelentőségű kormányhatósági rendeletek, bírósági döntvények és jogerős közigazgatási bizottsági határozatoknak időközönként való gyűjteményes kiadásával a tanügyi kormányzatnak és a tanítóságnak egyaránt hasznos szolgálatod tegyen. Minthogy e sok fáradtságos utánjárást igénylő gyűjtési munkálatnak eredményessé tétele közérdeket képez, a közelebbről már megjelenő munkára azon kéréssel hívjuk fel a népoktatás szolgálatában állott, vagy a népoktatást jelenben szolgáló tanférfiak^ tanítónők és óvónők szives figyelmét, hogy amennyiben a saját vitás ügyeikben keletkezett elvi jelentőségű rendelkezéseknek, döntvényeknek vagy határozatoknak volnának a birtokában, azokat ügyük rövid történetének ismertetése mellett a mű szerkesztőjének cimére Ungvárra megküldeni, illetőleg amennyiben ilyenről csak tudomással is bírnának, arra tovább, kutathatás céljából nevezettnek figyelmét felhívni szíveskedjenek. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a megküldendő iratokat feldolgozás Után mindenki vissza fogja kapni, és hogy a közlésre érdemesnek mutatkozó jogesetek* az ügyben szereplő személyek és helységek neveinek elhallgatásával fognak ismertetés alá kerülni. Tanitókháza irkája. Weisz Zoltán könyvkereskedő (lapunk nyomtatója) számottevő
