Tanügyi Értesítő, 1913 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1913-09-01 / 7. szám
10. oldal TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 7. szám. hogy a íanitó a gyülésezések alkalmából a legszerényebb költekezés mellett is mindig ráfizet a bevételre. A gyűlést 10 órakor, a Hymnusz elhangzása után, mely annyi tanitó- ajakról ez alkalommal hangzott el először az üj iskolában, Székely Árpád elnök vezette be. Beszédében a község szülöttének Tótfalusi Kis Miklósnak és a tanítóságnak a művelődést elősegiteni igyekvő rokonmunkásságát említette. Lelkesedésre és munkásságra, a Kis Miklós életének tanulságai megjegyzésére s követésre buzdítván a megjelenteket, azzai a kívánsággal fejezte be a beszédet, hogy az uj állami iskola neveljen, adjon újabb Tótfalusi Kis Miklósokat s neveljen sok középszerű jó embert is. Az előző évi közgyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvastatván, a tagok tudomásul vették. Ezt követőleg Técsy Lajos Misztótfalu iskolájának történetét s az uj iskola építésének eseményeit olvasta fel. A nagy gonddal összehordott, értékes múltat megvilágító kompendium általános tetszésre talált s íróját jegyzőkönyvi köszönettel honorálta a gyűlés. Ezután Kandó Katalin nagy hatást keltve előadta Ábrányi Emilnek a tanító című költeményét. Szavaló nemcsak átértette a költeményt, de olyan tetszést aratott előadásával, hogy nagyobb közönség elé vinni is érdemes lett volna. Utána Imre Károly „Nevelésünk gyakorlati irányelvei“ címmel értekezett s abban régi, de állandóan örök értékű tulajdonságokra : egyszerűségre, szorgalomra, jellemszilárdságra -nevelni tartja szükségesnek, melyet a gyűlés nemcsak osztott, de jegyzőkönyvben mondott érette köszönetét. Lengyel Béla szabad előadásban mozaik- szerüleg a családi és iskolai életnek a a gyermeknevelést érintő eseteiben szemléltetett nehány örök emberi vonást, bőven feleresztve humorral, mely a jelen voltak mindnyáját megkapta s a különben komoly gyűlés derűs színbe ment át ezzel anélkül, hogy az a gyűlésnek értékén rontott volna. Befejezőül elnök a leányinternátusnak, az országos Eötvös-alapnak a pártolására kérte fel a jelen voltakat; említést tett arról, hogy a kir. tánfelügyeíőség a gyűlésen nagy elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen. A jövő évi gyűlés helyéül Bajfalut fogadta el a gyűlés s a Szózattal zárult be. Gyűlés után 30—40 megjelent tanító és érdeklődő közös ebédet fogyasztott el kitűnő hangulatban, amelyről a jókívánságok nem hiányoztak. A Szatmárvármegyei Általános Tanítóegyesület „nagykároly-mátészalkai“ köre junius hó 9.-én Nagykárolyban tartotta évi gyűlését, melyben a nagykárolyi és mátészalkai járásokból mintegy 80 tanító jelent meg. A gyűlést megelőzőleg Szaleczki Miklós érendrédi állami isk. igazgató-tanitó a földrajz modern tanítása köréből gyakorlati tanítást tartott. Az Északkeleti felföldet ismertette a nagykárolyi ref. fiu-iskola negyedik osztályú növendékeinek, nemcsak a térképen, hanem tanítása alkalmával agyagból plasztikusan alakítva, mintázva mutatta be, miáltal tanítványainak maradandó becs fogalmat nyújtott az amugyis száraz tudományágból. Tanítás után a tanítóság a vármegyeház dísztermébe vonult, ahol Téglás Lajos, nagyecsedi áll. isk. igazgató-tanitó, a járáskor elnöke figyelemre méltó beszéd kapcsán nyitotta meg a gyűlést. Negyvenöt éve, hogy Báró Eötvös József hallhatatlan művét az 1868. évi XXXVIII. t. cikket megalkotta s ennek dacára máig sincs hazánkban végrehajtva az általános tankötelezettség. A leg- kultiváltabb vármegyében a tankötelesek 95 és a legelhanyagoltabb kultúrájában 45 százalék jár iskolába. Élesen kikelt a nemzetiségi iskolák azon része ellen, melyek magas államsegély élvezése mellett naponként űzik haza-ellenes üzelmeiket. Ezen iskolák tanítói ellen szigorú megtor- lási intézkedéseket sürget, melyek közül a legkisebb az államsegély megvonása volna. Frappáns hatású, magas nívón álló megnyitó beszédét a tanítóság osztatlan ovációban részesitette.
