Tanügyi Értesítő, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1912-11-01 / 9. szám
6 oldal TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 9. szám van. Ha teheti, ebben legyen velünk. Ne sajnálja a mi ügyünktől se a szót, se a tollat. Magyarországon a tanító olyan helyzetben van, hogy az öregedő emberek is acélozódó izommal kellene hogy dolgozzanak, hogy az annyiszor és annyira kívánt jobb jövőt kivívhassuk. Mindannyiunk nevében kívánom, hogy azt a jobb jövőt megérje és élvezze sokáig, ügy legyen! Ulaöár Ferenc köri elnök üöuözlő 5zauai, Igen Tisztelt Elnök Ur! Nekem jutott a szerencse, hogy Elnök urat közhasznú, munkás életének e nevezetes napján a helybeli áll. el. isk. tanítótestület nevében üdvözöljem. A legnagyobb örömmel teszem ezt, mert tudom és tudjuk mindnyájan, hogy a legmagasabb királyi kegy egy hosszú, csaknem félszázadra terjedő eredményekben gazdag néptanítói munkásságot jutalmazott meg akkor, amikor igen tisztelt Elnök urat az aranyérdem- kereszt adományozásával e ritka kitüntetésben részesítette. Mi is, akik e nemes város népoktatásügyének szolgálatában Elnök urnák munkatársai vagyunk s igy közvetlen közelből lehettünk és lehetünk szemlélői ama sokoldalú munkásságnak, amelyet igen tisztelt elnök ur a népnevelés, valamint a társadalmi élet más téréin oly nemes ambícióval és fáradhatatlan buzgalommal teljesített és még folyton teljesít, örömmel hajtjuk meg az elismerés és nagyrabecsülés lobogóját Elnök ur előtt; szivünk egész melegével üdvözöljük becsületes, közhasznú tevékenységben megfutott életpályájának ezen örömünnepén és kívánjuk, hogy fényes tehetségeit a haza és társadalom javára jó egészségben még sokáig gyümölcsöztethesse! ♦♦♦ ♦♦♦ Közgyűlésünkről. Az október 4.-én lefolyt közgyűlés tanító egyesületünk két évi munkásságának beszámolója s kiemelkedő ünnepünk volt, melyen mintegy 300 tagja az egyesületnek s több vendég vett részt. A vendégek között ott volt Berecz Gyula kir. tanácsos, tan- felügyelő, a „Néptanítók Lapja“ szerkesztője, Benkő József apátkanonok, dr. Szabó István prelatus kanonok, egyházmegyei tan- felügyelő, Bodnár Gáspár tanítóképző intézeti tanár, Gönczy Antal és Hubán Gyula gör, kath., Duszik Lajos ág. h. ev. lelkészek, Vajay Károly polgármester. Kőrösmezei Antal főjegyző, Hajdú Károly tb. főkapitány, Demjén Sándorné ref. felsőbb leányiskolái, Poszvék Irén ref. tanitónő- képzői, Perényi János rkath. tanítóképző intézeti, Kellner Fülöp áll. polg. fiúiskolái, Dunay Sándor kereskedelmi iskolai igazgatók, Váczi Ferenc tanitónőképző intézeti, Schvegier Ferenc tanítóképzői, dr. Merker Márton főgimn. tanárok, a ref. tanitónőképző intézet IV. éves növendékei Csajkosné Pong- rácz Róza gyak. iskolai tanítónő vezetése mellett, Lévay József, Thurner Albert törv. bizottsági tagok, a kir. kath. és református főgimn. képviselői s a tanítóegyesület ez ünnepélye iránt figyelmes több más vendég, köztük Kótai elnöknek hozzátartozói. A kir. tanfelügyelő s a segédtanfelügyelők mindannyian jelen voltak. Kótai Lajos elnök vezette be a gyűlést. Megnyitójában a két év előtt ünnepélyesen felavatott „Tanítók Házá“-ról, a mi internátusunkról, az egyetemes tanitógyü- lésről, a családi pótlékban rejlő és kifejezésre jutott sociális elvnek helyességéről emlékezett meg ékesszólóan s szabatosan. Megnyitóját a közgyűlés tagjainak s a vendégeknek üdvözlésével fejezte be, melyet Bodnár György kir. tanfelügyelőnknek fen- nebb közölt szép beszéde követett s mely- lyel a király által Kótai elnökünknek ajándékozott aranyérdemkeresztet átnyújtotta, mellére tűzte. E beszéd volt a megnyitó arra a ritka ünnepélyre, mellyel kitüntetett tanitótársun- kat körülvettük. Vajay Károly egyszerű, megkapó szavakkal üdvözölte Kótait, kiemelte azt, hogy mint a törvényhatóságnak
