Tanügyi Értesítő, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1912-06-15 / 6. szám
TANÜGYI ÉRTESÍTŐ. 3 Egy igazi néptanítónak nincs vakációja, nincs pihenése. Mert, ha meg is szün tanítani az iskolában, nem szűnik meg tanítónak lenni a társadalmi életben. Egy ambiciózus tanító alkotásai mozaikszeríileg úgy sorakoznak egymás mellett, hogy az alkotó mester minden nap kap, ha keres alkalmat alkotásán javítani valót. És migja- vit, pótol, újabb eszmék újabb tennivalók bukkannak e- lő, mely eszmék megvalósítása a tanító alkotó munkaerejére várnak. Hogy egyebet ne említsek fel, itt van a patronázs- ügy. Ha a tanítóság mint azt másképen el sem lehet képzelni lelkiismeretes, ambícióval lát hozzá a miniszter ur által is annyira felkarolt és támogatott patronázs ügyhöz, mondhatom, nem csekély dologhoz lát, mely iskolán kívül eső munka a tanítóság erejét próbára teszi, már t. i. annak a tanítónak az erejét ki e téren kézzel fogható eredményeket is akar felmutatni. Sajnos, társadalmi szituációink e tekintetben oly kedvezők, hogy a tanítóságnak kevés utánjárással, de annál nagyobb kitartással bő tere nyílik ez ügyben tevékenységét kifejteni. A tanítóság, mint eddig is minden közügyben, a patronázs ügyben is kifejti munkálkodását. Az elmúlt tanév sem múlt el anélkül, hogy a tanítóság az ily közügyek szolgálatából ki ne vette volna a maga részét. Ha netalán nem fejtett volna is ki oly szorgalmat tevékenységet, mint más tanévben, okát abban kell keresni, hogy a tanítóság szociális életében előre nyomult a legfontosabb, a legégetőbb kérdés: a megélhetés, a létkérdése. E kérdés megoldását célzó küzdelmek és harcok lekötötték úgyszólván majdnem minden tanítónak i- dejét. Azért mondom, hogy minden tanítónak, mert ha nem is vett, de nem is vehetett, minden tanító aktiv szerepet’ a küzdelemben, harcban, a kérdés, annak megoldásának eshetőségei súlyos gondokat róttak minden tanító vállára. Aki pedig az anyagi gondokkal küzd, képtelen bármilyen téren is eredményes munkát végezni. S mindaddig mig a megélhetés gondja, buja nyomja a tanítóság fejét, nem fejezhet ki oly eredményes tevékenységet semmi téren, minőt tőle várnak.
