Tanügyi Értesítő, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911-05-15 / 5. szám

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 17 ketten laknak; világítással, ágyneművel és kiszolgáltatással a tan­folyam tartama alatt fejenként 30 koronát fizetnének. Akik itt óhajtanak lakást venni, a saját érdekükben járjanak el, ha minél előbb jelentik ezt az Országos Főfelügyelőségrjek. Szatmár-Németi, 1911. április hó 19-én. 2386—911. tfsz. Az állami iskolai Tanító és lgazgató-tanitó uraknak. A selyem tenyésztés ügyének fölkarolása vármegyénk terüle­tén még mindig sok kívánni valót hagy fenn. Ezen gazdasági és kereseti ág csak úgy terjedhet el, ha minden iskolában egy kis tenyésztést létesítenek. A dologra nézve el kívánom mondani, hogy a selyem her­nyótenyésztéssel való foglalkozás egészen rövid tartamú, mind­össze 4—5 heti munkával jár és abból áll, hogy a hernyók kellő mennyiségű szederfalevéllel láttassanak el és szellős, egyenletes hőfokú helyiségben tisztán tartassanak. A munkaerőt a tanítóknak nehány növendék könnyen szol­gáltathatja és bizonyára van minden iskolánál egy alkalmas helyi­ség, melyet a selyemtermelésre és ennek szemléltetésére felhasz­nálhatnak. Szederfa minden községben akad annyi, hogy a her­nyók táplálása nem ütközik semmi nehézségbe. A selyemtenyésztési felügyelőség Szekszárdról készséggel bo­csátja rendelkezésére az iskolának a szükséges selymérpetét és arról is gondoskodik, hogy az intézet szakközegei útmutatással szolgáljanak a tanítóknak a hernyók szabályszerű kezelésére nézve. Ily módon nemcsak az ifjúságot lehetne úgyszólván ne­velni ezen hasznos iparágra, hanem alkalom nyílnék arra is, hogy a tanító a hernyók fejlődésének és a tenyésztés eredményének például vasárnaponként a községi lakosság előtt való bemutatása által a közérdeklődést felkeltse és a szederfaültetésnek és selyem- termelésnek híveket szerezzen. A soha nem kicsinylendő anyagi hasznon kívül bizonyára buzdítani fogja a tanítókat azon tudat, hogy a nép keresetforrá­sának gyarapításával fontos közgazdasági munkát végeznek és

Next

/
Oldalképek
Tartalom