Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910-02-15 / 2. szám

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ 35 heltnek iskolai életére vonatkozik. A bíróság részben pártfogók utján, részben közvetlenül a tanitótól fogja az idevonatkozó adatokat bekivánni. A tanító (igazgató-tanitó) a fiatalkorú erkölcsi és értelmi fejlettségére, iskolai előme­netelére s magaviseletére vonatkozó adatokat teljes őszinteséggel közölje a hozzá forduló pártfogóval vagy a bíróság által a tanítónak tudomására ho­zott esetet hivatalos titoknak kell tekinteni és a megkeresést oly tapintattal kell teljesíteni, hogy abból a fiatalkorú jövőjére semmiféle hátrány ne szár­mazzék. IV. A Bn. 1. és 21. §-a szerint a bíróság azt a fiatalkorút, akinek a bűn­tett vagy vétség elkövetésekor a büntethetőséghez szükséges értelmi és er­kölcsi fejlettsége megvolt, Ítélethozatala nélkül, megfelelő figyelmeztetés után szigorú szabályokhoz kötött felügyelet mellett egy évi időre próbára szaba­don bocsáthatja. Ha a próbaidő kifogástalanul eltelt, a bíróság az elkövetett cselekmény miatt folyamatba tett eljárást megszünteti; ha azonban a fiatalkorú a próba­idő alatt újabb büntetendő cselekményt követ el, iszákos, csavargó vagy er­kölcstelen életmódot folytat, vagy egyébként az erkölcsi züllésnek jeleit mu­tatja, vagy a felügyeleti szabályokat megszegi, a bíróság e tények megállapí­tása után újabb határozatot hoz és a fiatalkorút javító nevelésre vagy fog­ház- vagy államfogházbüntetésre Ítéli. Továbbá a Bn. 25. §-a alapján a m. kir. igazságügyminiszter a fiatal­korút a javító nevelőintézetből a felügyelő hatóság meghallgatása után két évi próbaidőre kísérletileg szabadon bocsáthatja. E próbaidő kifogástalan elteltével a szabadonb^csátás véglegessé lesz. Ellenkező esetben az igazságügyi miniszter elrendelheti a kísérletileg kihelye­zettnek az intézetbe való visszaszállítását. A Bn. 29. §-a értelmében pedig a fogházbüntetésre vagy államfogház­büntetésre Ítéltet, ha szorgalmat tanúsított és javulásának jelét adta, a fog­házbüntetés vagy az államfogházbüntetés kétharmad részének kitöltése után az ígazságügyminiszter a felügyelő hatóság meghallgatása után feltételes sza­badságra bocsáthatja. A feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorú magavise­let és életmód tekintetében külön szabályok alatt áll. Ha e szabályokat az ítéletben megállapított büntetési idő letelte előtt megszegte, az igazságügy­miniszter elrendelheti a fiatalkorú visszaszállítását az intézetbe. A próbára bocsátás esetében a bíróság a kísérleti kihelyezés — és felté- les szabadon bocsátás esetében pedig a fiatalkorúak felügyelő hatósága a fiatalkorú felügyeletét erre alkalmas megbízható egyénre (pártfogóra) bízza. A fiatalkorúakkal való közvetlen érintkezésüknél fogvaJ első sorban'a tanítók vannak hivatva arra, hogy a próbára bocsátásnak, a kísérleti kihelye­zésnek és a feltételes szabadságra bocsátásnak fent jelzett eseteiben a ható­ság megkeresésére az akár tanköteles korban levő, akár azontúl levő fiatal­korúak feletti felügyeletet elvállalják és ezzel a fiatalkorúak erkölcsi védel­mében a hatóságoknak segédkezzenek. A pártfogó kötelességeit a részére esetről-esetre kézbesítendő útmuta­tás fogja tüzetesen felsorolni. A pártfogónak általában az lesz a kötelessége, hogy a fiatalkorú ma­gaviseletére az útmutatásban foglaltak szem előtt tartásával gondosan fel­ügyeljen a fiatalkorút tanácscsal és tettel igyekezzék a becsület utján meg­tartani s ha a fiatalkorú újabb büntetendő cselekményt követ el, iszákos, csa­vargó vagy erkölcstelen életmódot folytat vagy egyébként az erkölcsi züllés­nek jeleit mutatja, vagy a felügyeleti szabályokat megszegi, erről a pártfogót kirendelő hatóságnak jelentést tenni.“ A miniszter ur ama reményének ad rendeletében kifejezést, hogy a hazai tanítóság, amely legközelebb áll a gyermekekhez és a fiatalkoruakhoz, ismert ügyszeretetével és lelkesedésével fogja a gondjaira bízott ifjúság er­kölcsi veszélyben forgó elemeinek megmentését célzó állami és társadalmi te­

Next

/
Oldalképek
Tartalom