Tanügyi Értesítő, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)
1910-05-15 / 5. szám
a nyugvó pontra, ahol magunk és családunk boldogulását biztosítva látjuk! Havas Pál. 100 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ A református főgimnázium 300 éves jubileuma. A „Szamos“-ból vettük át az alábbi ismertető közleményt, a helybeli ref. főgimnázium jubiláris ünnepélye alkalmára. Eme nevezetes forduló ponton városunk társadalma, melynek sok kiváló férfiút nevelt ezen intézet, együtt érez a jubiláris iskolával. igaz büszkeség tölt el bennünket annak tudatában, hogy dacára múlt századok mostoha közoktatásügyi állapotainak, a történelem lapjain ott szerepel Szatmár és Németi neve, a mely városokban már évszázadokkal ezelőtt hintették el a derék professorok a tudomány és a hazaszeretet magvait. Hiszen tudvalevő dolog, hogy hazánk szép és dicső harcias múlttal dicsekedhetik, csak éppen ezzel az eggyel a legkevésbbé. Az intézet keletkezésének rövid vázát a következőkbán adjuk. Már 1520 körüli időben állott Szatmáron és Németiben felsőbb tanintézet. Református jellege azonban csak 1610-től datálódik, amikor Milotai Nyilas István kieszközölte Szatmár városától azt a kegyet, hogy az iskola részére 500 rénes forintért telket vásárolt, amelyen jelenleg is az intézet áll. 1747-ig a város tartotta fenn az iskolát, választott tanárokat és fegyelmit gyakorolt. Az intézetnek ezen időben 34 tógátus és ugyanannyi dárdás diák növendéke volt. Az osztályok száma a mai állapotokhoz viszonyítva a 12-nek felelt meg, amennyiben a középiskolai tantárgyakon kívül jogot, filozófiát és theologiát is adtak elő. 1749-ben a Szatmár és Németiben külön működő iskolák egyesületek. 1754-ben az a szerencsétlenség érte az iskolát, hogy Mária Terézia 2 osztályúvá lefokozta, a vagyonát elvette és odaadta a jezsuitáknak. 1754-től 1852-ig mint 2—6 osztályú iskola szerepelt és csak 1859-ben lett hat osztályúvá, mely állapot 1890-ig tartott. Szept. 15-én már Vll. osztályú, 1891-ben pedig mint Vili. osztályú iskola szerepelt. Az intézet fejlesztésében a múltban fontos szerepet játszott a többek között Cseresznyés Sámuel és Bartók Gábor, aki a gimnázium nyilvánossági jogát kieszközölte. Az igazgató 1887-ig éven- kint választatott, mely időtől Borsos Benő volt az első, aki halá-
