Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-06-25 / 6. szám
12 TANUüYI ÉRTESÍTŐ is akar ellentállni az, kinek szivében a hazaszeretet szent érzelme lángol. A szülői háztól hosszú ideig távol volt gyermek örömrepesve siet a szülői hajlékba s örömkönnyeket sírva hull az édes anyja ölelő karjaiba; a honi földről távollevő sirva csókolja szeretet hazája földjét, midőn annak porát lába alatt érzi. Igen, mert azon gyermek szivét a szeretet virágai díszítik; mert a távollevőnek keblében visszhangra kelt: „A nagy világon e kívül nincsen számodra hely.“ Minden tantárgy tanításánál találhat erre módot és alkalmat, csak ragadja meg azt. Az életnek apróbb-nagyobb eseményei alkalmat szolgáltatnak arra, hogy rájuk mutatva szülők iránti — felebaráti — és haza szeretetre buzdíthassuk növendékeinket, egyszóval sziveikbe a szeretet érzelmének magvait elhitnsük, azt ott ápoljuk, növekedését, erősödését elősegítsük. Talán az sem lenne a nevelés hátrányára, ha több ezt a célt szolgáló olvasmányt vennénk fel olvasókönyveinkbe, amiáltal a szeretet fáját terebélyes fává növelhetnénk. Pedig erre kell törekednünk, mert a szeretet érzelme, ha az igaz, erős és mély, oly terebélyes fa, melynek árnyékában a becsületes, tiszta élet üdítő bokrai, kicsiny füvei az élet villámterhes fergetegesen is biztos oltalmat nyernek, mig a veszedelmeket rejtő rossz indulatok legerősebben hajtó, legbujábban virágzó növényei is elpusztulnak, mert az a terebélyes fa életgyökerökben támadja meg azokat, elsziván tőlük az éltető nedvet. Rövidesen: kinek szivét a szeretet érzelme dobogtatja: az a bee sülét útjáról nem tér el, az szivében hordozza az erkölcsi törvényeket, mert minden tettét a szeretet vezéreli, az cselekedeteinek birálója, mely talán az esetleges kisebb tévédést nem zárja ki, de a bűnöktől mindenkor minden körülmények közt megóv. Helyesen tehát az nevel, ki szeretettel szeretetre tanit. Hogy miképen, mi módon? Ki a szeretet érzelmének birtokosa, e kérdésre feleletet nem vár. Mint a jó kertész tudja, milyen módon teheti legdíszesebbé kertjét, legpompázóbbá virágait: úgy a jó tanító is megtalálja a módot és időt s felhasználja azt, hogy tanítványai szivét a szeretet érzelmének virágaival ékesítse s ha .ezt tette, nevelői munkásságát becsületesen teljesítette, mert hálás tanítványokat, a családnak jó gyermekeket, a társadalomnak hasznos tagokat s a hazának hti fiakat nevelt. Ez buzgó igyekezetünk célja. Ez a munka lesz az, mely a munkásnak édes gyümölccsel fizet, mert akinek szivében a szeretet vett lakást, ott a rossz, a bűn hajlékot nem talál. Ha a gyermek szivében a szeretet érzelmének folyamát megnyitottuk; ha szivében a szeretet érzelmét virágzóvá tettük: olyan utravalóval láttuk el az életutjára, amelyet sem az örömök édesen csörgedező árja, sem a szenvedések lesújtó villáma, sem a szenvedélyek bűnre csábitó hatalma nem képes tőle elrabolni. Akkor boldog lesz a családi fészek, mert megbecsüli a gyermek
