Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1909-05-25 / 5. szám
12 TANuuYi értesítő lapozást használjunk. Ha annyira szikkadt a faiskola talaja, hogy annak nedvessége meg nem hüti lábunkat, avagy a faiskolában való járkálásunkkal a faiskola talaját meg nem tapossuk, lássunk hozzá az oltáshoz. A tanító egy pár ügyes oltani tudó tanulójával egy nekány nap alatt 1000—2000 drb. vadoncot tud beoltani. Gyönyörűség azt nézni, mikor készen vagyunk az ojtással, hogy állanak szép sorban beoltott vadoncaink bekötött, oltó viasszal bekenyt fejjel, mint egy csapat katonasor fejükön fehér szalagos sapkával. A hernyózás szintén nagyon is fontos első tavaszi munkánk. Az ember a hernyózásnál nem lehet eléggé figyelmes, körültekintő és gondos. Bármennyire igyekszünk fáinkat jól leher- nyózni, egy észrevétlen hasadásban, repedésben ott maradt egy kis száraz levéldarabka vagy parányi fehér behuzat, vagy háló, mely tele van hernyópetével. Az apró hernyók kikelésük után nyomban a fiatal idei oltványaink pusztításához fognak. A folyó évi oltásnál a nemes ágból fakadó rügykinyilásánál már ott nyüzsög a fiatal fekete hernyó; nem is egy, hanem kettő-három és négy. Befurja magát a fiatal, parázs rügy kellő közepébe és egy pár órai pusztító lakmározás után tönkreteszi az oltásunkat. Ez egy körültekintő gondos hernyózás után is megtörténik, hát még ha a hernyózást el is hagyjuk ? Ez ellen csak úgy védekezhetünk, ha mindennap megnézzük az oltványokat s ahol látjuk a pusztító hernyókat, az otlásról gondosan távolítsuk el és tapossuk szét. Az anyafák gondozása illetve hernyózása az egy-két, három éves oltványok hernyózása s letakaritasa nem csekély feladat, azért azt gondosan kell elvégeznünk. A hernyózás után következik a metszés s takarítás, a száraz, fagyott ágak eltávolításával a korona nevelés. A metszéseknél különös gondot kell fordítani a gyürühernyóra s nincs mit sajnálni a szép egészséges esetleg termő ágat, melyen gyürühernyó van: le kell vágni, mert ellenesetben még több kárunk lesz. Ha a hernyózást, a takarítást, a metszést elvégeztük, azután az oltást és alvó szemzés metszézét befejeztük gyönyörködhetünk munkánkban, a fák nemesítésében. Volna még szó az ültetésről. Én hive vagyok az őszi ültetésnek s szerintem, ahol csak lehet, mellőzni kellene a tavaszi ültetést. E tekintetben tehát nézetemet most nem fejtem ki, mivel csak az őszi ültetés előnyeit ismertetvén, ez pedig most nem aktuális; majd annak idején, ősszel, talán lehetek abban a szerencsés helyzetben, hogy szerény nézeteimet s lap hasábjain kifejthessem. Az éltető napsugár, a melegség a fákban megindítja a nedvkeringést s nap-nap után tapasztalhatja a tanító, tanítvány egyaránt, hogy munkájuk és fáradságuk nyomán az elismerés, a gyönyörködtető eredmény virágja nyílik. A tanítóra nézve alig képzelek szebb, nemesebb foglalkozást szabad idejében, mint a fák nemesítése. A fa nemesítésével az ő lelke is nemesül, de nemcsak az övé, hanem mindazoké is, kiket faiskolájában egyidejűleg foglalkoztat. A fanemesités azon kívül, hogy lelket gyö-
