Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909-04-25 / 4. szám

16 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ tartását a miniszter ur ezennel ismételten elrendelte azzal, hogy az állami elemi iskolák hat évfolyamát elvégzett minden tanuló részére magyar nyel­ven kiállított bélyegmentes és a szabályszerű magyar eimerrel biró iskolai pecséttel ellátott végbizonyítvány minden esetben díjmentesen kiadandó. Miről címet tudomás, szoros miheztartás és a most egész terjedelmé­ben közölt miniszteri körrendeletnek foganatosítása céljából ezennel érte­sítem. Szatmár-Németi, 1909. április hó 17. napján. it ft fill fíl-. kir. tanfelügyelő. EGYESÜLETI ÉLET. A tanítói nyugdíjügy rendezéséért. A VI. egyetemes tanitógyülés határozata alapján a Tanítók Országos Bizottsága a tanítói nyugdíj rendezése tárgyában tudva­levőleg emlékiratod adott ki. Az emlékirat a tanítóság óhajtásait a következőkben so­rolja fel: 1. Állíttassák vissza az 1875. XXX. t.-c.-nek az üdvös in­tézkedése (41. §. 1. pont), hogy Magyarország minden tanítója köteles tagja az országos tanítói nyugdíjintézetnek. Ehhez képest a nyugdíjintézetbe való felvétel ne jelentkezés utján, hanem újra hivatalból történjék. 2. Akik az 1891. XLI1I. t.-c. tulszigoru intézkedései folytán a jelentkezés elmulasztása miatt szolgálati éveket vesztettek, azo­kat utólagosan nyerjék vissza. 3. Ha a tanítói kívánalmak megvalósítását, ezek között kü­lönösen a szolgálati idő leszállítását a nyugdíj alap a mostani erőforrása mellet meg nem bírná, a tanítóság évi hozzájárulása 2%-ról 3%-ra emeltessék. '4. A fizetésemelésre kirótt járulék 50%-ról 30%-ra szállít­tassák le. 5. Mivel az 1870-es évek elején, mikor a felekezeti tanító­képzők még fejletlenek voltak s a tanítói állásokra elegendő ta­nítót még nem nevelhettek, hanem régi, ősi szokás szerint a tanítói állások egy nagy részét 7—8 osztályú, vagy theológus növendékekkel töltötték be s ezektől a kibocsátásnál tett vizsgán felül képesítő oklevelet nem követeltek mindaddig, mig az 1875. évi nyugdíjtörvény csakis az oklevéllel biró tanítókat vette fel a nyugdíjalap kötelékébe s csakis az 1877—1878-ben kötelezték az ilyen tanítókat a képesítés letételére, akik aztán eddigi szol­gálati éveiket a nyugdíjalapra nézve elvesztették: az ilyen taní­tók szolgálati évi a szolgálatbalépés napjától, vagy legalább is attól a naptól számíttassák, amikor — az eddigi nyugdíjtörvény rendelkezései szerint a 21-ik életévüket betöltötték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom