Tanügyi Értesítő, 1909 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1909-04-25 / 4. szám

16

TANÜGYI ÉRTESÍTŐ

tartását a miniszter ur ezennel ismételten elrendelte azzal, hogy az állami elemi iskolák hat évfolyamát elvégzett minden tanuló részére magyar nyelven kiállított bélyegmentes és a szabályszerű magyar eimerrel biró iskolai pecséttel ellátott végbizonyítvány minden esetben díjmentesen kiadandó.

Miről címet tudomás, szoros miheztartás és a most egész terjedelmében közölt miniszteri körrendeletnek foganatosítása céljából ezennel értesítem.

Szatmár-Németi, 1909. április hó 17. napján.

it ft fill fíl-.

kir. tanfelügyelő.

EGYESÜLETI ÉLET.

A tanítói nyugdíjügy rendezéséért.

A VI. egyetemes tanitógyülés határozata alapján a Tanítók Országos Bizottsága a tanítói nyugdíj rendezése tárgyában tudvalevőleg emlékiratod adott ki.

Az emlékirat a tanítóság óhajtásait a következőkben sorolja fel:

1. Állíttassák vissza az 1875. XXX. t.-c.-nek az üdvös intézkedése (41. §. 1. pont), hogy Magyarország minden tanítója köteles tagja az országos tanítói nyugdíjintézetnek. Ehhez képest a nyugdíjintézetbe való felvétel ne jelentkezés utján, hanem újra hivatalból történjék.

2. Akik az 1891. XLI1I. t.-c. tulszigoru intézkedései folytán a jelentkezés elmulasztása miatt szolgálati éveket vesztettek, azokat utólagosan nyerjék vissza.

3. Ha a tanítói kívánalmak megvalósítását, ezek között különösen a szolgálati idő leszállítását a nyugdíj alap a mostani erőforrása mellet meg nem bírná, a tanítóság évi hozzájárulása 2%-ról 3%-ra emeltessék.

'4. A fizetésemelésre kirótt járulék 50%-ról 30%-ra szállíttassák le.

5. Mivel az 1870-es évek elején, mikor a felekezeti tanítóképzők még fejletlenek voltak s a tanítói állásokra elegendő tanítót még nem nevelhettek, hanem régi, ősi szokás szerint a tanítói állások egy nagy részét 7—8 osztályú, vagy theológus növendékekkel töltötték be s ezektől a kibocsátásnál tett vizsgán felül képesítő oklevelet nem követeltek mindaddig, mig az 1875. évi nyugdíjtörvény csakis az oklevéllel biró tanítókat vette fel a nyugdíjalap kötelékébe s csakis az 1877—1878-ben kötelezték az ilyen tanítókat a képesítés letételére, akik aztán eddigi szolgálati éveiket a nyugdíjalapra nézve elvesztették: az ilyen tanítók szolgálati évi a szolgálatbalépés napjától, vagy legalább is attól a naptól számíttassák, amikor — az eddigi nyugdíjtörvény rendelkezései szerint a 21-ik életévüket betöltötték.