Tanügyi Értesítő, 1908 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1908-02-25 / 2. szám

tanügyi értesítő 17 nyomtatványokat használják, éppen úgy, mintha áll. iskolák vol­nának. „Ezen nyomtatvány minták mindkét esetben, akár része­sül az iskola államsegélyben, akár nem : magyarul töltendők ki.“ Tehát magyar a nyomtatvány maga is magyarul töltendő ki. A harmadik rendelkezés a tanulók részére kiadandó értesítő- könyvek és bizonyítványok felől intézkedik s elrendeli, hogy ezek is magyar nyelven állíttassanak ki, de megengedi, hogy ezeket — ha az iskolafentartó szükségét látja — a magyar nyelv mellett hasábosán a megállapított tannyelven is kikölthessék. A román, magyar nyelvű nyomtatvány minták használatát a minisz­ter — mint törvénnyel ellenkező cselekményt — eltiltotta. Ez rendén van. Az ilyen iskola fentartó a törvényben megadott har­madik rendelkezést sem érdemli meg, Szatmárvármegyében levő veresmarti államsegélyt élvező g. kath. iskola törvényellenes nyomtatványainak miniszteri eltiltása nagyon is idejében érkezett Okulhatnak belőle a tanítók. Jótékonyság. Kedvezőbb anyagi kölülmények közt élő tár­sadalmi osztályaink a gyermekvédelem kérdését újabban ország­szerte napirenden tartják. Gyermekvédő ligák alakulnak minden­felé! Mintha megtalálta volna útját társadalmunk annak, hogyan kell lefegyferezni azt a néposztályt, amely eddig ellenséges szem­mel nézte az u. n. urirendet. A szegény gyermekek ügyének felkarolása valóban alkalmasnak ígérkezik arra, hogy az alsóbb néprétegek lelkületéből az elfogultságot, a gyűlöletet kiirtsa s he­lyébe a hála nemes virágait plántálja. Szatmárnémeti intelligens társadalma a szegénysorsu gyermekek felsegélyezésére már évek óta nagyarányú áldozatokat fordít. A jelen tél folyamán gyako­rolt több rendbeli jótékonyságok is arról tanúskodnak, hogy. Szatmárnémeti csakugyan elsőrendű kulturváros, ahol melegen érző szivek gondoskodnak a sors mostohasága folytán nélkülö­zésekre kárhoztatott gyermekekről. A szegénysorsu áll. iskolai növendékek számára juttatott kulturális adományokról a követ­kezőkben számolunk be. A szatmári ref. egyház 250 korona, a németi részi ref. egyház 270 kor. a Deák Kálmán asztaltársaság 900 korona értékű ruhaneműt s csizmát osztott ki az áll. el. is­kolai növendékek között. A Szatmári Központi Takarék 10 koronával. Az Osztrák Magyar Bank 5 koronával. A Szatmári Takarékpénztár 15 koro- val. A Termény és Hitelbank 20 koronával. A Szatmármegyei Takarékpénztár 20 koronával. A Kereskedelmi és Iparbank 25 koronával. A Gazd. és Iparbank 10 K. A Szatmári Bank Rész­vénytársaság. 10 K.-val gyarapította a szegény gyermekek felruházó alapját. Külön kell említést tennük a „Népkonyha“ jótékonyságáról, amely egyesület számos iskolás gyermeket lát el naponkint meleg ebéddel. A kultúra és humánizmus érdekében hozott eme nagyarányú fölsegélyezések dicséretre nem szorulnak. Kötelességünknek ismer­jük azonban, hogy a jótékonyságot gyakorló egyházak, egyesü­letek s pénzintézetek iránti hálánkat s lekötelezettségünket ez utón kinyilvánítsunk. — A szatmári áll. el. iskolák tanítótestülete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom