Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907-03-25 / 3. szám
2 tanügyi értesítő adását a magyar szív befogadta s ennek hatása alatt a húsvéti ünnepek hazánkban egyszersmind nemzeti ünnepekké is lettek. Ma, mikor istentelen elemek bomlasztó és felforgató műveletekre való készséget plántálnak véreink, atyánkfiái szivébe s a vallásos érzés fenségét ki- gunyolják, hogy általa magyar nemzeti karakteréből, szokásaiból veszítsen e nép, mely az államnak fentartója volt és kiforgatás nélkül lesz az örökidőkre, akkor nekünk, néptanítóknak, Jézustól, a legnagyobb tanítótól felbátorítva kell lelkünket fölvértezni a vallásosság fentartására, a haza védelmére. Legyen velünk, akinek kínszenvedését és föltámadását ünnepeljük, a mi Megváltónk! Mélyebb legyen az erkölcsi nevelés. A társadalomban fenn és lenn minden irányban különös betegség, mutatkozik: a tiszteletlenség, a vezetőkkel szemben tanúsított bizalmatlanság, a lekicsinylés. Hozzájárul ehhez az a sok erkölcsi félrelépés, mely napról-napra emeli a biinkrónika eseteinek számát. Mindez annak a bizonysága, hogy a társada- dalom romlik, hogy az emberek erkölcsi érzülete halványul. Mindenkinek szemébe ötlik, e mételyezö baj nagyobb mérvű jelentkezése, a tanítással, az emberek nevelésével foglalkozóknak azonbon különösen anyagot nyújt a tépelődésre s arra, hogy e talán mindig szélesebb rétegre átható bűn terjedésének okát keressék s gondolkodjanak arról, lehet-e a meggátlására tenni nekünk tanítóknak valamit az iskolában? Mert bennünket e bajok foglalkozásunknál fogva az iskola szempontjából érdekelnek különösen. Régen is megvoltak e jelenségek, amit azon idők felkutatott aktáiból is megmutat egy-egy lelkes búvár s amint azt az ember természete alapján úgy is tudjuk. Azonban a maihoz képest csak szórványosan volt. És azzel szemben aztán annál több volt az olyan ember, akinek a szava acél, becsületessége gyémánt volt. Boldog kor, melyben az emberi jóság olyan mértékben uralkodott az emberi gyengeség fölött, hogy a gyengeségből eredő bűnök ritkán jelentkeztek, nem mint ma! ? . . . Ma forrongás van a társadalomban. Elégületlenség, követe- lődzés, zúgolódás hallszik itt is, ott is. A szolga az ő urával, a munkás a munkaadókkal áll szemben, Mindenik megcsalatott
