Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907-02-25 / 2. szám

6 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ csuszkák, fakúszók, örvös légykapók, kerti rozsdafarkuak bete­lepítése céljából: kis kerek bejáróval ellátott odúkat függesz­tünk ki. Házi rozsdafarkuak, szürke légykapók, barázda billegtetők számára pedig négyszögletes bejárólyukkal biró fészkelőket hasz­nálunk. Az említett madarakon kívül hasznosak még a vércse, gyöngybagoly, kuvik, réti bagoly, kis őrgébics, csóka, sárga­rigó, kakuk, zöld harkály, tarka harkály, nyaktekercs, búbos banka, pintyőke, csíz, sármány, kontyos pacsirta (pipiske), királyka, seregély, fekete rigó, stiglinc, ökörszem, fülemile, barátka, po­száta, vörösbegy, fecske, fürj, bíbic. Az odvak kifüggesztésénél a következőkre ügyeljünk: 1. Az odvak egymástól 20—30 lépésnyire legyenek alkal­mazva. 2. A fészkelőket csavarokkal erősitsíik a fára, mert inga­dozó odúba nem fészkel a madár. A csavarok nem tesznek kárt a fán. 3. A fészekodut úgy kell a fához erősítenünk, hogy az vagy függélyesen függjön, vagy kissé előre dűljön. 4. A röplyuk kelet vagy délkelet felé nézzen, mert igy a belső fészket kevésbé éri a nap heve, eső, szél, vihar. 5. A fészekodukat 1—1V2 méternyi magasságban függeszt­jük ki. A magasabban elhelyezett odúba veréb szokott költözni. 6. Tanácsos a fészkelők alá sűrű tövis, vagy tüskés drót- koszorut illeszteni, hogy a macskák hozzá ne férhessenek. 7. A fészekoduk kifüggesztésére legalkalmasabb a novem­bertől márciusig terjedő idő. 8. A fészkelőkbe kevés fürészport kell tenni, mert ezzel némileg utánozzuk az odvas fát. 9. Költés ideje alatt ne szedjük le és ne vizsgáljuk meg a fészekodukat, mert ez zavarná a madarakat. 10. A birtokunkon alkalmazandó fészekodvak -/3-része le­gyen kerek és V3_része pedig négyszögletes röplyukkal ellátva. Az országos madárvédelem élén állanak: Herman Ottó, hazánk világhírű tudósa, Chernél István, a Kőszegi Madárvédő­egyesület elnöke, Darányi Ignác földmivelésügyi és Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisztereink. Herman Ottó volt az a férfiú, aki szóval és tollal harcolt az országos madárvédelem érdekében és sürgette annak törvé­nyes alapon való fejlesztését. Chernél István fáradozásának köszönhetjük, hogy most már az országban több helyen a madárvédelmet leginkább terjesztő madárvédő egyesületek alakultak, melyek többnyire a Budapesti Állatvédő Egyesület fiókegyesületei. Darányi Ignác, Herman Ottó sürgetése folytán a törvény- hozás utján szerzett védelmet a madaraknak, úgy, hogy most már az, aki a hasznos égi madarakat pusztítja, elfogja, fészkeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom