Tanügyi Értesítő, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907-10-25 / 8. szám

2 TANÜGYI ÉRTESÍTŐ tanítói feladatot — a magyar nemzetnevelést a mai viszo­nyokhoz mért módon az egész vonalon biztosítani akarja. Kellett azt tenni, mert látjuk, hogy mire vezet az, ha egy államban több felé huzó, többféle népet nevelnek. Mi eddig népnevelésről beszéltünk, holott előbb nemzetet kellett volna nevelnünk. Ha majd a magyar hazát minden fia magyar szívvel és odaadó honfiúi lel­kesedéssel fogja szeretni, akkor azt a népet majdan ne­velhetik azok, akik annak a kornak népnevelői lesznek. Addig mi magyar nemzetnevelők legyünk, mert minket a „népnevelő“ világpolgárias elnevezés nem illet meg. Az nem kérdés reánk nézve, hogy munkaszerető, józan, értelmes polgárokat neveljünk, mert — ha már nevelünk — másként úgy sem neveljük népünket; hanem az már kérdés, hogy az Így nevelt polgárság a magyar hazának neveltetett-e; igazi, hü magyar honpolgárnak érzi-e itt magát. Nekünk nem népnevelőkre, de nemzet­nevelőkre van szükségünk. Az uj népoktatási törvényekben a tanítóságnak nyúj­tott előnyökkel szemben háládatlanságot nem várhat a nemzet még az idegen tannyelvű iskolák vezetőitől sem. Ha ez mégis bekövetkeznék: uj törvényeink végre­hajtásával a nemzet és haza érdekét ott nyomban meg is védhetjük. Ezen előnyösen változott viszonyok mellett nevelői munkásságunkat is egy irányba kell terelnünk; mert ha ezt mi tanítók az egész vonalon nem tesszük meg ön- akarattal, felettes hatóságunk fogja arra rávezetni a kalan­dozókat. A természetben ugrás nincs. Mondjuk, egy elszige­telt tót községben a népiskola nevelői feladatai csak végcéljokbanegyeznek meg pl. a szatmárnémeti népiskolák feladataival, mig apró részleteikben nagyon is eltérők. Határszéli ruthén községben az állami iskola műkö­désének kezdetén csak hosszas és gyakoribb érintkezés­sel lehetett a népet arról felvilágosítani, hogy ők itt Magyarországon laknak, magyar polgárok. Ebben a köz­ségben bocskoros orosz volt — a felekezeti népnevelő, de nevelése a népen nem látszott meg. Egyik máramarosi oláh községben •— hol a meg­boldogult gör. kath. lelkész fia volt a néptanító — a

Next

/
Oldalképek
Tartalom