Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906-01-25 / 1. szám
8 tanügyi értesítő az iskolának, illetve a tanítónak szabadulást adjon. — Van olyan vonása is egyik-másik jellegű népiskolának, amelyet egyenesen a középkorból tartottak fenn. Még a tanítóképzés is ilyen s némely felekezetnél sajnosán alantálló foka mellett is ambuláns tanítók vannak, akik csak látták — ha látták — a képzőt, de nem végezték. Több felekezetnél az iskolaigazgató a tanítók körén kivid áll, ami ellen a legutóbbi 6-ik egyetemes gyűlés határozott állást foglalt. A jó tanítóképzés, a tanítói szolgálati pragmatika, a jó képzettség s komoly kötelességteljesités nyomán felépülő tanítói tekintély érleli az anyagi haladást, ezzel párhuzamban az iskolának és az iskola munkásainak tisztes megbecsülését. Ha még eddig el nem értük, igyekezzünk vállvetve azon munkálni, hogy legalább a jövő generáció teljesen elérje. Ez a nemzetnek is nagy haladását fogja jelenteni! (Nagybánya.) S zflivl t/ Iff ni ti. Földrzajtaniíás az uj tanterv szerint. A földrajznak, mint külön tantárgynak tanítása az elemi iskolának is egyik elsőrendű feladata lévén, az az el. iskola tananyagában igen előkelő helyet foglal el. Alig van tantárgy, mely oly sok alkalmat szolgáltatna a különféle hasznos ismeretek nyújtására és szerzésére, a nemes érzelmek keltésére, mint éppen a földnek ismertetése. S a főid, melyen születtünk, élünk s amelybe egykor pihenni térünk, valóban meg is érdemli, hogy megismerjük. Nincs a nagy társadalomnak oly tagja, kinek a földrajzban való jártasság hasznára, az ebbeli járatlanság pedig kárára ne válnék. Ma, a midőn főként a gyakorlati eszmék uralják a világot, a midőn a különféle életviszonyok, ipari, kereskedelmi stb. érdekek úgyszólván egyenesen kényszerítőnek bennünket, hogy szülőközségünk, sőt gyakran hazánk határain túl — megélhetésünk biztosítása céljából — utazásokat tegyünk: egyenesen életszükségletünkké vált, hogy a nagy világban magunkat tájékozni tudjuk, hogy megismervén elsősorban is hazánkat, megismerhessük annak a szomszédos nemzetekkel szemben fennálió viszonyait, a szomszédos népek életmódját, szokásait és intézményeit azért, hogy azokat hazai viszonyainkkal összehasonlitva, megóvhassuk ez által magunkat a nemzeti egyoldalúságtól, attól, nehogy hazánkat, nemzetünket a szomszéd népekkel szemben túlbecsüljük vagy lekicsinyeljük. A földrajztanításnak ez volt s ez ma is egyik gyakorlati célja. A szellemi látókör szélesítése mellett azonban a földrajz tanítása egyéb eszményi célokat is szolgál. Régi igazság, hogy csak azt szerethetjük igazán, amit ismerünk is s ha áll ez általánosságban, mennyivel inkább áll hazánkra vonatkozólag! Igaz, hogy a honszeretet nemes érzelme úgyszólván velünk születik, hogy már mintegy maga a természet
