Tanügyi Értesítő, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906-04-25 / 4. szám

tanügyi értesítő

19

lát minden gyermekben s nem ereszkedik le a gyermeki felfogás körébe.

Nem volna szabad a népiskolai történeti kézikönyvekből a történeti térképeknek sem hiányozni, sőt helyet foglalhatnának abban bátran a jól megválasztott és kifogástalan kivitelű történeti képek is. A jó kép beszél, magyaráz, a tanulást könnyíti, a gyermek képzelőtehetségét fejleszti és segíti.

A történettanítás segédeszközei a történeti térképek és képek mellett a régiségi gyűjtemények, a helyi történeti emlékek fölkeresése és bemutatása. Sajnos, ilyenekkel ha rendelkezünk is, nehezen férhetni hozzájok. Helyi múzeumaink nem igen vannak, azok is támogatást nyújtani még nem igen tudnak, sőt arra reá vannak magok is utalva.

Történeti tárgyú költemények szintén felhasználhatók ; menynyire lelkesítik ezek az ifjú kedélyt, megdicsőitik előtte a nagy alakokat, megjelenítik a távoli személyeket és eseményeket. Általában, a történeti eszközök azok, amelyek alkalom adtán felhasználva, a gyermekeknél azt eredményezik, hogy mindaz, amit hallott, vérévé váljék s rá nézve gyümölcsöző eredménnyel legyen.

2. Polgári jogok és kötelességek.

A polgári jogok és kötelességek tanítása eddig, igen helytelenül, csak a VI. osztályra szorítkozott. Az új tanterv megosztja e tárgy anyagát az V. és VI. osztályok között.

E tárgy tanításának célja, hogy a tanúlókat értelmi fejlettségükhöz mérten az állami élet intézményeivel és alkotmányunk alaptörvényeivel megismertesse, lelkűkben a törvénytiszteletet meggyökereztesse, a nemzeti érzületet ápolja s őket rávezesse, hogy majdan polgári jogaikkal élni tudjanak és polgári kötelességeiket a maguk és az összeség érdekében híven teljesítsék.

E tárgy tanításának hasznosságát az életre kiható gyakorlati és erkölcsileg nevelő értéke mutatja.

Jogok és kötelességek ismerete! Milyen messze vagyunk mi ettől, pedig őseink több mint 1000 évvel ezelőtt lerakták állami életünk biztosítékát az 5 pontba foglalt vérszerződésbe. Az ezekben foglalt eszmék bizonyítják, miszerint már őseink belátták, hogyha valamely célból egyesülve, szervezett társadalmi életet akarnak folytatni, az szükségszerűen bizonyos rend és törvény betartása mellett lehetséges.

A népiskola feladata, hogy a gyermekeknek akkorára, ha majd felnő, az életben szükséges oly alapvető alkotmánytani elemeket juttason birtokába, melyek minden öntudatos polgárra nézve, ha az életben boldogulni akar, szükségesek, sőt nélkülözhetetlenek.

A legegyszerűbb alkotmánytani ismeretekbe már a beszéd- és értelemgyakorlatok bevezetik a tanúlókat, amidőn a családi, iskolai és községi életről tanúi. A földrajzban pedig a községek, a járás, a vármegye szervezete és hatóságai, a történelemben