Tanügyi Értesítő, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1905-04-25 / 4. szám
4 tanügyi értesítő országos tanítói nyugdíjintézet kötelékéhez tartoznak. Ebből kifolyólag nem is nehéz az állami tanítókat a többi állami alkalmazottak közül az országos tanítói nyugdíj-intézet kötelékébe kihelyezni; habár ez az állam alkalmazottaival szemben — bármint is gondolkozzunk — nem lehet más, mint az állam kötelezettségének elhárítása. Ilyen intencióval lépett hatályba az 1880. évi május hó 11-én 11.637. sz. a. kelt miniszteri rendelet, mely annak idején minden kir. tanfelügyelőségnek megküldetett, megmagyarázván, hogy az 1875. évi XXXII. törvénycikk minden népiskola fentartóját, valamint az általa alkalmazott tanítókat is az országos tanítói nyugdíj-intézethez való hozzájárulásra kötelezte különbség nélkül arra: vájjon az illető iskolafentartó valamely hitközség, polgári község, testület, vagy maga az állam. Hát ez világos magyarázat. Azonban a tény-állapot is ilyen. Igen hosszú ideig az állam egyáltalán nem fizette és nem fizettette be az évi 24 K tartozását egy-egy tanítója után; újabban a községekkel fizetteti be: de maga az állam most sem fizeti a 24 koronákat saját tanítói után. így állunk az állam — mint fentartó — hozzájárulási kötelezettségével szemben. Igaz ugyan, hogy az állam — miként más intézményeknek — az országos tanítói nyugdíj-intézetnek is ad segélyt. De ez: segély és nem más valami. Ebből egész leplezetlen valóságában megismerhetjük nyugdíjügyünk rendezetlen állapotát, melynek további halogatása határkőhöz ért. A törvény nincs fölruházva a miniszteri rendelet határozottságával. Ki előtt ne lenne az homályos, hogy az 1875. évi XXXII. törvénycikk, illetve az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk minden nyilvános népiskolára vonatkozóan rendelkezik és ezzel szemben az 1885. évi XI. törvénycikk 2. §-nak harmadik pontja pedig jelzi az 1875. évi XXXII. törvénycikk intézkedései alá nem eső tanítókat, hogy akik „a kincstárból fentartott tanintézeteknél vannak alkalmazva, azok az állami tisztviselőkkel stb. egyenlőknek tekintendők. “ Ugyanezen törvény 20. §-a határozottan kimondja, hogy „az 1. §. és 2. §-ban megjelölteket az állam köteles nyugdíjjal ellátni.Az pedig nyilvánvaló, hogy az állami tanítókat az államkincstár fizeti és nem a hitközség, sem a pol
