Tanügyi Értesítő, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905-03-25 / 3. szám

12

tanügyi értesítő

Mindegyik tanfolyam hallgatói annak tartama alatt teljes ellátásban díjtalanul részesülnek és ezenkívül azok részére, kik pályázati kérvényükben szorult anyagi helyzetüket igazolják s a. ni. kir. államvasutaknak a távolsági forgalom 7 16. vonalszakasza között

levő valamelyik állomásáról jönnek, a személy- és Vegyesvonatok III. kocsiosztályában érvényes félárú menetjegy váltására jogosító igazolvány küldetik, melynek ára a visszautazás költségeivel együtt a tanfolyamról való elutazáskor fog megtéríttetni.

Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgató vétetik fel.

A pályázni szándékozók felhivatnak, líogy egy koronás bélveg- j egy gyei ellátott' folyamodványukat, melyben a foglalkozásuknak megfelelő tanfolyamra való felvételüket kérelmezik, a m. kir. földművelésügyi miniszterhez címezve, felettes hatóságuk utján, a föld- mivesek és más foglalkozásúak pedig községük elöljáróságának ajánlásával ellátva, az illető tanfolyam kezdete előtt leg’alább egy hónappal nyújtsák be.

Budapest, 1905. évi február hó 28-án.

M. kir. földmivelésügyi miniszter.

OTTHON.

Egy lap a képezdei életből.

Ott veszi a király a várat, a hol van : mondja a közmondás. Bölcs igazgatónk is ennek hódolt, mikor a sz . . . . i üres kópezde megtöltésére gondolt. Mint jeles stratéga, azonnal tisztában volt a helyzettel; megostromolta a közép-iskolát s lett hirtelenséggel annyi növendéke, hogy maga is elmosolygott felette és a nem várt eredmény után a csalóikul önként felajánlott — édes mézet — a havi 12 frt gázsit csakhamar részekre kezdte osztani s a később jelentkezőknek már csak 3—4 és ö írtok jutottak.

A középiskola tizennégy szál bátor legénye indult neki s kötött ki az ösmeretlen terrénumon. Vén gyerekek voltunk valamennyien, de nem enerváltak és nem blazÍrtak. Tudtunk mi örülni mindennek, kellemesen hatott ránk az újság ingere s különös jó érzéssel költött el az édes semmit nem tevés.

Nagy mester volt az igazgatónk és egy darabig agy vezetett, hogy ezek a középiskolából pelyhedző bajuszszal ide került vén gyerekek mindent fenékig tejfelnek nézzenek.

Hát a mi a tanulást illeti, nem is volt itt hiba, mert erről — az első éven a nevelés tudományát kivéve — szó nem is lehetett, — az itt tanitottakkal többó-kevésbé mindenik ösmerős.