Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1904-01-15 / 1. szám

tanügyi értesítő.

7

kimutatásában valami hiba volna arról •szíveskedjenek azonnal értesíteni.

2. Az 1902. évben Szatmáron tartott közgyűlés alkalmával a polgári társaskörben ebéd után 4—5 egyesületi tagnak az utazási és nap diját kifizettem; köszönettel venném ha neveiket szíveskednének velem tudatni.

3) Még júliusban közöltem a tanügyi értesítőben, hogy a köri gyűléseken megjelent tagok részére az utazási költség milyen összegben lett megállapítva : azt is közöltem ugyanakkor, hogy a megállapított összeget bélyeges nyugta beküldése után azonnal utalványozom. Mivel még ma is vannak, kik ezt a pénzt fel nem vették, nekem pedig már le kellett volna számolnom, felhívom az illetőket, kiknek különben levelező-lapon is irtani, hogy nyugtáikat haladéktalanul küldjék be.

4) Az egyesület által kitűzött pálya- kérdést ajánlom tagtársaink szives figyelmébe : azért van még egyszer közölve, hogy ha esetleg az első közlés valakinek kikerülte volna a figyelmét, amiatt fennakadás ne legyen.

Az országos bizottság értesítőjéből.

Simon Kártly, Dobó Sándor. Lévay Imre, Kuthy Zsigmond interpellációja : „Tekintettel arra. hogy a magyarországi tanítók nyugdíjügyét rendező i ö9 i. évi XLII. t.-cz-bdn határozott utasítása van a kormánynak arra uézve. hogy »U év elmúltával uj számítás teendő;

tekintettel arra, hogy ez a 10 év már .az 1901-ik évvel lejárt;

tekintettel arra, hogy a tanítóság nagy érdekei forognak itt fent. mely érdekek megoldásának késedelmeztetése sok százak sére’mét vonja maga után ;

tekintettel arra, hogy dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter ur képviselői programmbeszédében a tanítói nyugdíjtörvény revíziójáról mint bevégezettről beszélt;

és végre tekintettel arra, hogy a múlt évi Orsz. Biz. gyűlésen Simon Károly ur által az elnökséghez intézett interpzlláti- ■óra azon választ kaptuk, hogy e kérdést az elnökség figyelemmel kiséri és arról

az Orsz. Bizottságot értesíti, tisztelettel kérdjük:

1. Mit tett az elnökség a tanítói nyugdíjtörvény revíziója ügyében ? A tanítóság jogos kívánalmai nyernek-e egyáltalán kielégítést s ha eddig az elnökség ez irányba nem tette meg azt, amit a tanítói státus halasztást nem tűrő érdeke követel,

2. szándékozik e odahatni, hogy ha és amennyiben a. tanítóságot egyetemlegesen vagy csak — szolgálati idő terjedelmét tekintve — részeiben érintő előnyök lennének elérhetők: azok 1901 -ik évtől effectuáltassanak, a mikorra a revíziónak megkellett volna történni ?“

Az elnök erre válaszolva kifejti, hogy az ig. tan. tüzetesen foglalkozott e kérdéssel, több gyűlésen tárgyalta is és indokolta s a tanítóság összes óhajait magában foglaló kérdéssel fordult a kultusz- miniszterhez. Ott a jogos óhajok számbavételével szakértői számítást tettek. Bogyó Samu számítása nem kedvezett a kérdések nagy részének s látszik a kormány jóindulata abból, hogy más szakembernek, dr. König Gyulának is kiadta a mathematikai mérleg készítést és sajnosán az is azt nyilvánította, hogy a Bogyó számítása helyes. Ily előzmények után a közoktatásügyi minisztérium a pénzügyminiszterhez tette át a javaslatot, — ma is ott van. Az elnökség mindig résen lesz, s minden változásról vagy lépésről tudomást szerez és értesíti a tanítóságot. Köszönettel vették ezt a választ.

Kimondja a közgyűlés, hogy a felhalmozódott munkára való tokintettel két titkár választandó. Megválasztattak a tisztikarba :

Elnök : Somlyay József.

Alelnök: Dr. Gööz József, Nagy László, Schneider István, (Pécs) Sólyom János (Kolozsvár)

Titkár: Hajós Mihály, Szabó B László.

Jegyző : Ember Jenő Madarász László, Witkovszky Sándor, Józsa Gániel (Újpest) Sófalvy György (Arad)

Pénztáros : Dallos István.

Ellenőr : Schön József.

Levéltáros: Konesek Lajos.

Igazgató tanács, a) Budapestről. Al- mási János Böngérfi János Bursics Ernő Dorogsághy Dénesné Ember János Em-