Tanügyi Értesítő, 1904 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1904-05-15 / 5. szám
tanügyi értesítő 3 ünneplők szives részvétét adiszgyü- lést berekeszti. A/ajd 10 perc szünet után következett a * Rendes gyűlés. 1. Marosán Kornél köri elnök rövid beszédben üdvözli a köri tagokat s a rendes évi köri gyűlést megnyitja. Tudomásul vétetik. 2. Marosán Kornél k. elnök úgy a maga mint tiszttársai nevében — mivel mandátumok lejárt — beadja lemondását s kéri a köri gyűlést, hogy a lemondást vegye tudomásul és az uj tisztikar megválasztása céljából egy korelnököt és körjegyzőt válasszon. A köri gyűlés a tisztikar lemondását tudomásul veszi és a tanácskozás további vezetésére s az uj tisztikar megválasztása céljából korelnökké Bozsó István, körjegyzővé Domokos István állami tanítókat választja meg. 3. Bozsó István korelnök felhívja a köri gyűlést, hogy ejtse meg az uj tisztikar megválasztását. A köri gyűlés egyhangúlag, lelkesedéssel köri elnökké ismét Marosán Kornél áll. isk. igazg. tanítót, eddigi elnököt választja meg, ki azonban a választást nem fogadja el s kéri a köri gyűlést, hogy tekintettel sok oldalú el- foglattságára, egyéb körülményeire, az ő személyétől tekintsen el s vegye lemondását visszavonhatatlannak. 4. Bozsó István korelnök, miután az eddigi elnök a további maradásra rábírható nem volt, az egyesületi alapszabályok értelmében elrendeli az uj tisztikar megválasztása végett a titkos szavazást. Megtörténvén a szavazás, a kör elnöke Végh Gábor áll. isk. igazg. tanító eddigi köri jegyző lett. Jegyzővé: Marosán János áll. isk. igazg.-tanitó választatott, mig köri pénztárnok Domokos István és könyvtárnok Ilosvai István lett s pedig az elnök egyhangúlag, a többi tisztviselő szótöbbséggel. 5 Végh Gábor úgy a maga mint tiszttársai nevében megköszöni a kör bizalmát s ígéri, hogy a tisztikar igyekezete oda irányul, hogy hivatásuknak s elvállalt kötelességüknek minden tekintetben lelkiismeretesen feleljen meg, a gyűlést a következő beszéddel nyitván meg: Mélyen tisztelt közönség 1 Kedves Kartársak! Ha a karaván néma sivatagon halad, veszélyes és fárasztó útjában várva- várja, hogy oázisra találjon, hol fáradságát kipihenje s üdítő forrás vizével testét felfrissítse, hogy aztán uj erőt gyűjtve folytassa útját. Nekünk is jól esik, ha a zakatoló munkazaj után csöndes örömtanyára térhetünk, hol a testvéri együttérzés, a kölcsönös eszmecsere uj erőt ad munkánk folytatására. Jelen összejövetelünk az eddigieknél is kellemesebb ránk nézve, mert körünkben tisztelhetjük társadalmunk tekintélyes tagjait, kik a magyar nemzeti népnevelés szent ügyéért lelkesednek és dolgoznak. Ezt a kellemes találkozást pedig köszönhetjük elnökünknek, Marosán Kornél kartársunknak, kinek 25 éves tanítói munkássága felhívta a közfigyelmet arra, hogy ünneplés tárgya legyen. Ha a nagy hadvezérek, államférfiak, tudósok, művészek, kik széles körre kiható jótékony munkásságot fejtenek ki, nemzedékről nemzedékre fenmaradó nevet hagynak maguk után : úgy egy szü- kebb körben ható működés is megérdemli a jelen elismérósét. Hogy pedig a népnevelő munkássága is elismerést érdemel, ezt bizonyítja az, hogy: I. a népnevelés szükséges és ebből következik: H. hogy a tanítói állás fontos és becsülésre méltó. I. Egy futólagos pillantást vetve a világtörténelem lapjaira, látjuk, hogy minél műveltebb volt egy nemzet, annál jobban volt biztosítva gazdasági és politikai függetlensége. Csakhogy a régiek műveltsége csak egyes kiváltságosak kezében volt, a hatalommal és jóléttel együtt. Ez pedig a nép rabszolgaságával együtt a szellemnek is rabszolga szerepet juttatott. Ennek tulajdonítható, hogy minél erősebbek lettek a bilincsek, annál jobban fejlett az erő is a lánczok leté- pésére.
